A PARAMETER "NON
PROFIT" KLUB! - HASZONMENTES MAGYARSÁGÁPOLÁS!
Az igazi Mikulás
színes magyar játékfilm, 90 perc, 2005
Rendezte:
Gárdos Péter
Szereplôk:
Cserhalmi György, Szilasi Blanka, Bertók Lajos, Csányi
Sándor, Csákányi Eszter
Újlaki Dénes, Gazsó György, Rudolf Péter,
Györgyi Anna, Szabó Gyôzô, Gryllus Dorka
Történet
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy bárzongorista, Misu
(Cserhalmi György). Félresiklott az élete.
Évekkel korábban, egy párizsi bárban térden
lövi egy rabló.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy 8 éves kislány,
Liza (Szilasi Blanka). Árva volt.
A Jóisten és az ördög fogadást kötnek:
van-e még egy szikra emberség a bárzongorista
lelkében?
A világ sorsa a tét.
Nos, 2004. december 6-án Misut felveszik reklám-Mikulásnak
egy áruházhoz.
Ugyanezen a téli napon Liza megszökik az Árvaházból,
mert egyszer régen, az anyukája azt ígérte
neki,
hogy ha majd 8 éves lesz, kap egy biciklit a Mikulástól.
Azon a napon, december 6-án, mikor a sûrû hóesés
egészen befedi a várost, Liza odalép Misuhoz
és elkéri a biciklit.
Ez a mese ennek a két embernek a története. A Mikulásé,
akinek esze ágában sincs, hogy egy vadidegen
kislánynak biciklit vegyen és Lizáé, aki
viszont nem hagyja magát... Mire mennek ôk ketten? Van-e
olyan erô a világon, amely ezt cinikus, önzô
bárzongoristát rávegyen egy anyagi lehetôségeit
bôven meghaladó jótett véghezvitelére?
Misu és Liza egész napos kalandjai a városban,
a nap végére, választ adnak erre a kérdésre.
Interneten
Hivatalos
honlap
Mozinet
Filmkultúra
ÉS
Filmvilág
Csak szex és más
semmi színes magyar vígjáték,
105 perc, 2005
16 éven aluliak számára nem ajánlott
rendezô: Goda Krisztina
szereplôk:
Schell Judit (Dóra)
Dobó Kata (Zsófi)
Csányi Sándor (Tamás)
Gesztesi Károly (Paskó)
Seress Zoltán (Péter)
Czapkó Antal (Ali)
Rátóti Zoltán (András)
Sinkó László (Tivadar)
Pelsôczy Réka (Máramarosi)
Jordán Adél (Saci)
Csiszár Jenô (Makai)
Nagy Zsolt (BKV-ellenôr)
"Amikor Dóra (Schell Judit), a harminchárom éves
színházi dramaturg egy nap rádöbben, hogy
vôlegényének felesége és gyereke
van, végképp elege lesz a férfiakból.
Elhatározza, hogy egyedül vállal gyereket, ezért
nekilát potenciális donorokat keresni.
Legjobb barátnôje, a szintén állandó
pasiproblémákkal küzd‘ Zsófi (Dobó
Kata), a gyönyöri színésznô tanácsára
hirdetést ad fel "Szexistennô negatív AIDS
teszttel rendelkezô szexpartnert keres - Csak szex és
más semmi jeligére" szöveggel. A terv egyszerû:
Dóra kiválasztja a megfelelô férfit, eltölt
vele egy éjszakát, nem találkoznak többé,
és minden megy a maga útján... A felhozatal azonban
lehangoló, és Dóra belátja, hogy szexhirdetés
útján alkalmi partnert keresni talán nem a legjobb
megoldás. ... "
Interneten:
Hivatalos
honlap
CSPV
cikk
SG cikk
Reggel
cikk
1956 emlékére
Torontói Magyar Kultúrközpont / Parameter klub
/ Torontói Magyar Rádió
2006 október - november
(a filmekrôl részletesen alul - ugyancsak alul információ
a helyszínekrôl)
Október 13, péntek este 7:00 (Parameter-Mozi)
$5
• Oly távol, messze van hazám
• Harminckét sor - 1956
Október 15, vasárnap du. 3:00 (Kultúközpont-Mozi)
$3
• Semmisnek kell tekinteni (Gulyás János filmrendezôi
sorozata)
Deportálások a Szovjetunióba - 1956
Október 21, szombat este 7:00 (Kultúrközpont)
$20
Koncert
Székely Mûhely zenekar (Magyarország)
www.szekelymuhely.hu
A koncertet követôen “Nosztalgia disznótoros
- 50-es évek” (vacsora vásárolható)
“Legvágjuk Dezsôt” részletek a Tanú
címû filmbôl. + Korabeli, élô tánczene!
Október 22, vasárnap
du. 1:30 (Budapest Park, Lakeshore Blvd.)
Katonai tiszteletadás; sortûz - koszorúzás
du. 3:00 (Kultúrközpont)
Ünnepi megemlékezés, hangverseny
Díszvendégek/szónokok
• Bobbie Kalman író
(Kanada)
• Dr. M. Kiss Sándor egyetemi
tanár (Magyarország)
• Felkai Ferenc és Kulcsár
Ervin 56-os Pesti Srácok (Kanada)
Közremûködnek
• Havas Judit elôadómûvész
(Magyarország)
• Liszt Ferenc Zeneakadémia kamarazenekara
(Magyarország)
• Scola Cantorum kórus (Kanada)
az ünnepi programot követôen,
a hangverseny elôtt vacsorát fogyaszthatnak, a bár
nyitva!
este 7:00
Hangverseny (Kultúrközpont) $20
Liszt Ferenc Zeneakadémia zenészei
valamint
Maczkó Mária, Szakács Ildikó,
Szegedi Csaba énekmûvészek (Magyarország)
Csángó-Magyar imádság (Moldva) Mackó
Mária népdalénekes
Bartók Béla: Este a Székelyeknél, Allegro
barbaro Kákonyi Árpád zongora
Erkel Ferenc: Ilonka áriája (Névtelen hôsök)
Szakács Ildikó szoprán
Erkel Ferenc: Bordal (Bánk bán) Szegedi Csaba bariton
Erkel Ferenc: Hazám, hazám (Bánk bán)
Szegedi Csaba bariton
Hubay Jenô: Preghiera Banda Ádám hegedû
Népdalok Mackó Mária népdalénekes
Hubay Jenô: Hejre Kati (Csárdásjelenetek) Banda
Ádám hegedû
.......................
Kodály Zoltán: Tiszán innen ... ; Szegény
vagyok; Marczi bácsi dala; Toborzó (Háry János)
Szakács Ildikó szoprán, Szegedi Csaba bariton
Bartók Béla: II. rapszódia hegedûre és
zongorára Banda Ádám hegedû, Kákonyi
Árpád zongora
Történelmi és népdalok: Mi atyánk;
Álmos vezér; Magyarország..., Kapum elôtt
mindig..., Repülj fecském ablakára Mackó
Mária népdalénekes
Liszt Ferenc: Rákóczy induló Kákonyi Árpád
zongora
Bartók Béla: Elindultam szép hazámból
közös éneklés
Október 23, hétfô
de. 8:30 (Burlington-City Hall)
Ünnepélyes zászlófelvonás,
megemlékezés
de. 10:00 (Brampron-City Hall)
Ünnepélyes zászlófelvonás,
megemlékezés
este 7:00 (Kultúrközpont)$20
“Emlékezzünk
a hôsökre!” Hanverseny
• Hegedûs Endre zongoramûvész
(Magyarország)
Liszt: Szózat és Himnusz
Beethoven: f-moll "Appassionata" - szonáta op. 57.
Chopin: Fisz-dúr noktürn op. 15. no. 2.
Chopin: Asz-dúr "hôsi" - polonéz op.
53.
Bartók: Este a székelyeknél és Allegro
barbaro
Liszt: XV. magyar rapszódia "Rákóczi-induló"
www.pianist.hu
• Toronto Wind Orchestra (Kanada)
Leos Janacek - Sokol Fanfare
Frigyes Hidas - FolkSong Suite No.2
Tibor Polgár - Notes on Hungary
László Dubrovay - Buzzing Polka
Mátyás Kovács - Hungarian Dance
George Gershwin - Rhapsody in Blue (zongora: Hegedûs
Endre)
www.towindorchestra.ca
• Havas Judit elôadómûvész
(56-os versek)
Október 27, péntek
este 7:00 (Parameter - Mozi) $5
• Ismeretlenek (Gulyás János filmje)
“Jogunk van megemlékezni a mártírokról...”
• 56-os rövidfilmek
Október 29, vasárnap
du. 3:00 (Kultúrközpont - Mozi) $3
• Kárpótlásra az jogosult... (Gulyás
János filmje)
46 év a Szovjetunióban
este 6:00 (Kultúrközpont, Árpád terem)
$40
Thank you Canada (ünnepi vacsora)
Jegyek, és információ: 416-654-4926, 416-780-1269,
519-742-6055 info@magyarforum.ca
November 3, péntek
este 7:00 (Parameter - Mozi) $5
Köszöntjük a 60 éves Gulyás János
filmrendezôt!
SZAMIZDATOS ÉVEK Gulyás János filmje I.-II. rész
A Beszélô címû szamizdat folyóirat
Vendégeink: Gulyás János
filmrendezô (Magyarország)
Modor Ádám történész,
egykori szamizdatos (Magyarország)
November 4, szombat
• este 6:30 (Budapest Park - Lakeshore Blvd.)
gyertyagyújtás és emlékezés a forradalom
halottaira (Mátrai Géza, Vaski Gábor)
• este 7:30 (Kultúrközpont) Könyvbemutató,
és koncert $20
Freedom ‘56 - Scarlett Antalóczy
könyvbemutatója
(közremûködik az Antalóczy trio és Erdélyi
Sándor )
kb. 8:30
Koncert
Szabó Sándor gitármûvész
(Magyarország)
www.acoustic-guitar.hu
November 5, vasárnap
du. 6:00 (Kultúrközpont)
Ügynökvilág Magyarországon!
(könyvbemutató, és beszélgetés)
javasolt hozzájárulás $10
• Vendégünk Gulyás János
filmrendezô és
Modor Ádám történész,
egykori szamizdatos
Modor Ádám: A TITOK MEG A NYITJA könyvbemutató
(a kötet megvásárolható a helyszínen)
"Egykor titkos, elfekvô aktákról fújom
le a port. A sárguló lapokról elénk tárulnak
életek, sorsok, vágyak, tervek, szenvedések.
Több itt olvasható irat szigorúan titkos, különösen
fontos információ volt, egy diktatúra hatalmasainak
szolgálatában. Ha nyilvánossá válik
a titok, már lehet róla beszélni, vitatkozni.
A múltról alkotott képünk részévé
válik mindaz, ami 1956 és 1989 között kiváltságos
kevesek számára hatalmuk egyik építôköve
volt."
November 10, péntek este 7:00 (Parameter)
$5
• Portréfilm Dr. Pákh Tiborról (Gulyás
János filmje)
I. rész Egy deklasszált pert akartak összehozni...
II. rész A történelem igazolt...
..............................................
Gulyás János és Gulyás
Gyula
A Gulyás testvérek filmjei nem egyszerûen
azért súlyos mûvek, mert esetenként megrázó
dokumentumokat állítanak elénk. A nézô
vagy az olvasó azért kerül az ilyen típusú
mûvek hatása alá, mert belôlük az élet
elevenségének és összetettségének
intenzítása sugárzik. Tény, hogy Gulyásék
amióta fokozatosan bebocsáttatást nyertek a magyar
filmkészítés profinak mondott mûhelyeibe,
ezekben csak dokumentumfilm forgatásra kaptak lehetôséget.
Tény továbbá, hogy e meglehetôsen hosszúra
nyúlt bebocsáttatási folyamatot megelôzôen,
1961 és 1973 között amatôrfilmesként
szinte kizárólag játékfilmeket készítettek.
Tény végül az is, hogy 1974-tôl máig
7 játékfilm-forgatókönyv tervüket utasították
el a fent említett különbözô mûhelyek
(az egyiket pl. annak dacára, hogy 1975-ben megnyerte a BBS
forgatókönyv-pályázatát). Vagyis
Gulyásék nem a „dokumentum” megszállottai
a „fikcióval” szemben, mégha filmes mûködésük
eddigi eredménye ezt is látszik igazolni. Hiszen bizonyos
témák inkább a dokumentumszerû, mások
a fikció feldolgozását igénylik, a döntô
mindig az: milyen mélyen és átfogóan sikerül
érzékileg átélhetô formában
elkapnia a választott életanyagot.
Az ôket mozgató megismerésérdek két
irányban késztet elmélyülésre: egyfelôl
arra törekszenek, hogy a kamera elé kerülô
emberek személyes sorsa a maga egészében kibontakozhasson,
s ezért nem csak azt teszik lehetôvé, hogy az
adott ügyben érdekelt személyek megszólalhassanak,
hanem - és ez a
döntô - mindenkinek megadják az „utolsó
szó jogát”, vagyis azt a lehetôséget,
hogy az eseményeket az egyes résztvevôk egész
élettörténetükkel hozzák összefüggésbe
és ebbôl az átfogó, csak számukra
adott szempontból adják elô személyes értelmezésüket.
Másfelôl igyekeznek az adott ügy minden lényeges
összetevôjének és szereplôjének
utánajárni és az ellentmondó véleményeket
szembesíteni egymással. Ehhez általában
azt a módszert választják, hogy még a
forgatás alatt levetítik a már fölvett anyagot
az érdekelteknek, akik így idôben megismerkedhetnek
a többiek nézeteivel, s az erre adott reakciójuk
szintén bekerül a filmbe. Így egy rétegzett,
sokszempontú és dinamikus képet kapunk, amelynek
módosítására a forgatás befejezéséig
bárkinek lehetôsége van, s ezáltal jelentôsen
csökken a partnerek kiszolgáltatottsága. E módszer
következetes érvényesítése a filmek
hitelességének záloga. Ám az, hogy teret
engednek a személyiség kibontakozásának,
nem jelenti egyszersmind azt is, hogy megállnának a
részproblémák részleges rögzítésénél.
(…)
Alkotói magatartásuk azon az egyszerû felismerésen
nyugszik, hogy ábrázolják bár a valóság
elsô látásra legkonszolidáltabb, legsimább,
legegyszerûbb szeletét, ha kellô megfigyelôképességgel,
türelemmel és életanyag iránti tisztelettel
végzik munkájukat, mindig elôbuk- kannak a téma
rejtett összefüggései,
emberi tragédiákról lebben föl a fátyol,
vagyis az eredmény, az elkészült mû mindenképpen
az egészrôl fog szólni. (…)
Ezért a forgatást sosem elôzi meg náluk
a terep elôzetes „megdolgozása”, akik filmjeikben
megszólalnak, azok „egyenesben” beszélnek,
vagyis nem már elôzôleg többször elpróbált,
a filmesek instrukciói szerint „kifésült”
szöveget mondanak, s ahogyan a szereplôk, úgy maguk
a filmesek is ki vannak téve a
szituáció egyszeriségének, megismételhetetlenségének.
A nézô számára így a Gulyás-filmek
nemcsak az ábrázolt valóságot dokumentálják,
hanem az ábrázolt valóság megismerésének
folyamatát, e megismerés lehetôségeit és
korlátait úgyszintén. Hogy a nézônek
meglegyen ez a tudása, ezért bánnak
olyan óvatosan a vágással, ezért szûkítik
szinte kizárólag technikai szintre, s ezért alkalmazzák
oly ritkán az értelmezô vágás eszközét,
hiszen ez már olyan utólagos beavatkozás az anyagba,
ami megzavarja a megismerési folyamat jelenidejûségét.
S minthogy a mûvek mindig az egészre kérdeznek,
ezért
Gulyásék eddigi életmûve annak is igen
tanulságos dokumentuma, hogy mennyire lehetséges dokumentumfilmes
eszközzel ma Magyarországon az egész társadalom
mozgástörvényeinek, ellentmondásainak, uralkodó
tendenciáinak átfogó megismerése. (…)
A programokról részletesen:
KIÁLLÍTÁS (Kultúrközpont,
Néprajzi Múzeum)
• az 56-os Intézet 1956-os témájú
könyvei
• Domján József 56-os fametszetei
• 56-os dokumentumok, fényképek
FILM
Az 56-os Intézet dokumentumfilmjei
( http://www.rev.hu
)
• 12 voltam 56-ban animációs
dokumentumfilm
A naplót írta: Csics Gyula
Rendezte: Edvy Boglárka és Silló Sándor
Egy budapesti fiú 1956. október 23-án elhatározza,
hogy naplót ír. Ebben még nem lenne semmi rendkívüli,
de a fiú a forradalomról akar naplót írni.
Közel van a tûzhöz - szó szerint, utcájukban
a harcok közben kigyullad egy áruház, nap mint
nap lövöldözést hall. Közben gyûjt.
Tárgyi emlékeket egy „forradalom” feliratú
dobozba, üvegszilánkot, röpcédulákat,
újságkivágásokat és rajzokat a
naplóba. Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat,
a távoli városrészekbôl érkezô
ismerôsöket. Hatalmas, elôtte papíron megtervezett
sétákat tesz, barátjával, Jancsival. Mindezt
lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét:
hegedûórára jár és külön-németre,
diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra
megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon mûhelyében
Kossuth címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzbôl
Verne és Mark Twain könyveket vesz. Jancsival elterveznek
egy egész, még nem létezô várost,
ahol az utcákat a forradalom hôseirôl nevezik el.
Nagyon „képben van”. Kívülrôl tudja
a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyûjt
a villamoson, lerajzolja a szétlôtt házakat. Fejében
és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág,
a gangok világa és az éppen zajló történelem.
• Forró ôsz a hidegháborúban-Magyarország
1956
ismeretterjesztô dokumentumfilm
Rendezte: Kóthy Judit és Topits Judit
„Ezerkilencszázötvenhat. Csak tizenegy éve,
hogy véget ért az emberiség történetének
legpusztítóbb háborúja. Már tizenegy
éve, hogy az emberiség története legpusztítóbb
fegyvereinek árnyékában él. Mostanában
mintha enyhülne a dermesztôen hideg politikai klíma.
Az egymásnak feszülô ellenfelek a
szónoki emelvényeken és a tárgyalóasztaloknál
békés egymás mellett élésrôl
beszélnek. Ôsszel azonban kizökkenni látszik
a világ az új rendbôl. Súlyos válság
üti fel fejét a megosztott Európa közepén
és a Közel-Keleten.”
Hiánypótló összefoglalás, amely világpolitikai
összefüggésekben mutatja be az 1956-os magyar forradalom
történetét. Áttekinti a II. világháború
utáni status quo kialakulását, a hidegháborús
korszak sajátosságait, a magyar forradalom közép-kelet-európai
és hazai elôzményeit. Korabeli dokumentumokkal
ábrázolja a forradalom eseményeinek és
bukásának külföldi visszhangját, a
nagyhatalmak politikai megfontolásait és magatartását.
Számba veszi a forradalmat követô elvándorlást
és a megtorlás áldozatait.
Az ismeretterjesztô történelmi dokumentumfilm képanyagát
jelentôs mértékben gazdagították
az amerikai, francia, német, angol és orosz archívumokban
újonnan felkutatott, egykorú filmtudósításokból
vett idézetek.
• Oly távol, messze van hazám
dokumentumfilm
Rendezte: Góczán Flórián
Oly távol, messze van hazám...
Csak még egyszer láthatnám.
Az 1956-os forradalom köré szövôdött legendárium
szerint október 23-án már dörögtek
a fegyverek a Magyar Rádió elôtt, amikor ennek
a dalnak a stúdiófelvétele elkészült.
A fáma szerint a dalt elôször lemezre éneklô
énekesnô, Boros Ida egy hátsó kijáraton
menekült ki az ostromlott épületbôl és
- meg sem állt Bécsig. De a dal szólt. Itthon
a Néprádió kikapcsolhatatlan és lehalkíthatatlan
hangszóróiból és külföldön
a menekülttáborokban egyaránt.
Az égbolt, felhô, vén hold, szellô
Mind róla mond mesét csupán.
Az 1956. november 4-én Kádár János vezetésével
megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
felhívást intézett a magyar néphez, amelyben
többek között az is elhangzott, hogy a kormány
nem tûri meg, hogy bárkit is üldözzenek azért,
mert az októberi eseményekben részt vett. Ezt
a kijelentést Kádár János novemberben
többször is megismételte. - És az emberek
hittek neki, hát hogyne hittek volna! A rokonok, az édesanyák,
a testvérek és vôlegények, az ismerôsök
habozás nélkül megírták a távolbaszakadtaknak
a jó hírt.
Holdfényes májusok, muskátlis ablakok
Hozzátok száll minden álmom.
Az 1957. március 28-ára összehívott országos
bírói értekezleten elhangzott tájékoztató
szerint a kormány elnöke nem hirdethet amnesztiát,
Kádár szavai pusztán politikai nyilatkozatnak
tekinthetôk, és igenis meg kell indítani a büntetôeljárást
mindazok ellen, akik 1956. október-decemberben tudtak és
mertek valamit tenni a szabadságért. Hogy Kádár
János ôszintén gondolta-e az 1956 novemberében
elhangzott felhívását, vagy tudatosan hazudott
- ezt már sohasem fogjuk megtudni.
Ott, ahol él anyám, ott van az én hazám
Ott lennék boldog csupán.
Aki hitt Kádárnak, hitt a rokonok, ismerôsök
szavának és persze, aki hitt ennek a dalnak, az hazajött.
Aki pedig hazajött, azok közül sokakat elítéltek.
Rövidebb vagy hosszabb börtönbüntetésre.
Tizennégyen voltak, akiket halálra. - Bartók
János, Földesi Tibor, Huszár László,
Kiss István, Kóté Sörös József,
Nickelsburg László, Preisz Zoltán, Steiner Lajos,
Sticker Katalin, Tihanyi Árpád, Török István,
Újvári József, Veréb László,
Zsigmond Imre. Róluk szól ez a film.
• A jugoszláv kapcsolat dokumentumfilm
Rendezte: Góczán Flórián
Szakolczai Attila bevezetôje a filmhez
„A kisrádió mellett az édesanyám
este mindig kézimunkázott. És hallgatta a rádiót.
És láttam, hogy sír. És peregnek az arcán
a könnyek. És kérdeztem, hogy miért sír.
És azt mondta, hogy Marika, lövik a rádiót.
És akkor én ezen nagyon megütköztem, hogy
hát ketten vagyunk a szobában, és mi az, hogy
lövik a rádiónkat, a készülékünkkel
semmi gond nincsen.”
„Nemcsak mi, itteni magyarok, hanem az itteni szerbek, szurkoltak
és örültek neki. És ez általános
volt. Általános volt az, hogy örültek, szurkoltak
annak, hogy hát sikerült a magyar forradalom.”
Igen. A határon túl, Jugoszláviában magyarok,
szerbek, horvátok aggódtak és szurkoltak az 1956-os
magyar forradalom sikeréért. Aztán váratlanul,
részt is kellett venniük az eseményekben, ha nem
is a harcokban, de a menekültek ellátásában.
1957 elején ugyanis a Kádár-kormány lezárta
a magyar-osztrák határt, így elvágta a
fô menekülési útvonalat a Nyugat felé.
Ezután a magyar menekültek Jugoszláviában
kerestek menedéket. Eleinte csak napi öt-hatszázan
lépték át a határt, de két héten
belül tízezerre rúgott azoknak a száma,
akik erre indultak el. És a hónap utolsó napján,
amikor a magyarok valósággal özönlöttek
át a határon, Jugoszlávia már képtelen
volt megbirkózni a menekültkérdéssel. A
kritikus helyzetben a nyugati országok és legfôképpen
az Egyesült Nemzetek Szövetsége nyújtott segítséget.
Végül is összesen 19 880 magyar menekült lépte
át a jugoszláv határt. Közülük
2700 késôbb visszatért Magyarországra,
úgy ötszázan Jugoszláviában telepedtek
le. A többiek továbbmentek nyugat felé. Franciaország,
Belgium, Svájc, késôbb Svédország
és Dánia is fogadott be magyar menekülteket. De
voltak, akik messzebbre, a föld másik oldalára,
Kanadába, Ausztráliába vagy Új-Zélandra
kerültek. Filmük néhány sorsot villant fel,
néhányat a menekülôk, a letelepülôk
és a helybéli segítôk közül.
• Harminckét sor - 1956 dokumentumfilm
Rendezte: Mérei Anna
A film az 1956 utáni megtorlás idôszakának
eseményeirôl szól: két család (egy
értelmiségi és egy munkás), Vásárhelyi
Miklós és Bali Sándor otthon maradt feleségének,
gyerekeinek példáján mutatja be a börtönre
ítélt férfiak családjának helytállását,
a kort, a társadalom szülte nehézségeket.
A személyes sorsok felidézik azt is, hogyan élte
meg a magyar társadalom 1956 bukását és
a megtorlást, hogyan viszonyultak az áldozatokhoz. A
film számmisztikája: a 32 sor a börtönbôl
írható level sorainak számára utal, a
film (biztosan nem véletlen) hossza pedig csendes tisztelgés
a forradalom elôtt.Gulyás János dokumentumfilmjei
• Ismeretlenek “Jogunk van megemlékezni
a mártírokról...”
Az Inconnu Csoport 1987-ben alakult Szolnokon. A kezdeti hard-edge
után akciókkal, happeningekkel, performance-okkal jelentkeznek,
de a hivatalos szervek és a rendôrség zaklatásainak
következtében mûveik egyre politikusabbá
váltak (BM = Botrány mûvészet) Szolnokról
való kitiltásuk után Budapesten csatlakoznak
az ellenzékhez, szamizdatokat nyomtatnak, borítókat,
plakátokat készítenek. Önálló
újságjuk az
Inconnu Press. Artéria Galériájukban kiállítások
mellett politikai megemlékezéseket tartanak, elsôsorban
az 1956-os forradalommal kapcsolatban, Krassó György vezetésével.
1988-ban egy, majd a következô évben, még
300 kopjafát állítanak fel a 301-es parcellában
a mártírok emlékére, de az ünnepségre
nem engedik be ôket.
• “Kárpótlásra
az jogosult...” 46 év a Szovjetunióban
Kulcsár Antal 1944-ben került orosz fogságba és
csak 1990-ben tudott hazatérni...
Közben ötször próbált megszökni,
melyekért 2,3,5, 7 és 10 évnyi börtönbüntetésekre
ítélték, s így bejárta a Szovjetuniót
Kárpátaljától Csukotkáig és
Lett országtól Afganisztánig...
• Portréfilm Dr. Pákh Tiborról
I. rész Egy deklasszált pert akartak
összehozni...
Az elsô részben Pákh Tibor a Konkoly Thege-i birtokon
töltött gyerekkorát eleveníti fel, katona
éveit és egészen abszurd fogságba esését
fegyvertelenül, május 9-én, melynek következtében
három év alatt 21 lágert jár meg. Hazakerülése
után tudja meg, hogy édesanyját az orosz katonák
ölték meg, majd sikerül befejeznie az elkezdett jogi
tanulmányait, de mivel apját, s így bátyjával
együtt ôt is kuláknak kiáltják ki,
csak fordítóként tud elhelyezkedni. Több
munkahely után Csepelen kap fordítói állást,
majd részt vesz az 1956 október 23-i tüntetéseken,
a rádiónál is jelen van, majd 25-én a
parlamenti vérengzésnél ô is megsebesül
és kórházba kerül. Felépülése
után még visszakerül munkahelyére, de amikor
hatására teljes környezete nem írja a tiltakozó
jegyzéket, hogy vegye le a napirendrôl az ENSZ a magyar
kérdést, elbocsájtják és csak alkalmi
fordításokat tud vállalni. 1960-ban nyugatra
juttatott levelekért letartóztatják. Pere koncepciós
jellegérôl csak 2000-ben kap bizonyosságot, amikor
betekinthet a Történeti Hivataltól kapott III/III-as
jelentésekbe.
Tárgyalásán a bíró halált
kér büntetésként, amit végül
15 év börtönre csökkentenek.
II. rész A történelem igazolt...
A film második része Pákh Tibor perével
és a börtönévekkel kezdôdik (amely idôszakról
még mindig nem kapta meg Pákh Tibor az összes III/III-as
anyagot) ahol tiltakozik az 1963-as amnesztia részlegessége
ellen, a börtönben mûködô operatív
osztály mûködése, kihallgatásai ellen,
s amikor nem hajlandó vallomást tenni az operatív
osztály embereinek, éhségsztrájkot kezd.
Eleinte mesterséges táplálásokkal próbálják
megtörni, majd 1966-tól 1971-ig rendszeresen sokkolják.
Elektro- és inzulin sokkolás mellett hibernálást
is alkalmaznak, sôt a sokkolásról készült
filmfelvételeket is végig nézetik vele.
1971-ben, amikor kikerül a börtönbôl, kétféle
ellenôrzést írnak elô, rendôrségit
és pszichiátriait, mely egészen 1976-ig tart.
A nyolcvanas évek elején kiutazik Lengyelországba,
hogy Potkowa Lesznában, a Kuronék által az emberi
jogokért szervezett éhségsztájkhoz csatlakozhasson,
egyetlen magyarként. Következô kiutazásakor
azonban egy civil két határôr kíséretében
leszállítja a vonatról és elveszik útlevelét.
A jogtalan útlevél bevonás miatt tiltakozó
levelet ír a legfôbb ügyésznek és
közli, hogy amíg nem orvosolják ügyét
éhségsztrájkolni fog, amit el is kezd az Egyetemi
templomban. A rendôrök letartóztatják és
az elmegyógyintézetbe szállítják,
ahol ismét a haliperidolos infúziós kényszergyógykezelést
alkalmazzák.
Rendszeres résztvevôje a különféle tanácskozásoknak
és konferenciáknak, ahol különféle
ügyek érdekében szinte az elsôk között
szólal fel. A História klubban, az Új Márciusi
Front vitáján és Esztergomban az Egyháztörténeti
Kongresszuson Mindszenty rehabilitálásáért,
a Jalta szemináriumon és a Varsói
Szerzôdés harmincadik évfordulóján
az önrendelkezési jogról és a jóvátételrôl,
az Igazságügyi szakértôk Nemzetközi
Konferenciáján és a Nemzetközi Agykutatók
Konferenciáján a pszichiátriai visszaélésekrôl.
Állandó résztvevôje a különféle
tüntetéseknek és megemlékezéseknek,
melyeket a forradalom kitörésének napján,
illetve Nagy Imre kivégzésének emlékezésére
tartanak, de a tiltott március 15-i összejöveteleken
is ott van, amiért kétszer, 1985-ben és 1986-ban,
a nyílt utcán rabolják el, zárt autóban
hurcolásszák és megsemmisítéssel
fenyegetik. Svájcból Duran professzort küldi az
Amnesty Internationál elmeállapota megvizsgálására,
akivel napokat tölt együtt, s miután a professzor
egy bécsi elôadásában kiemelten foglalkozik
Pákh Tibor ügyével, 1992-ben rehabilitálja
az amerikai ügyvédi kamara, majd a következô
évben az Amerikai Pszichiátriai Társaság
Nemzetközi Titkársága fordul levélben a
Magyar Pszichiátriai Társasághoz rehabilitálása
ügyében, amit végül csak 1995-ben kap meg.
Aranydiplomáját 1999-ben vehette át a Jogi Egyetemen.
• Szamizdatos évek I.-II. rész
Az utókor hajlamos elfelejtkezni a közkatonákról
"1997-ben megtudtam, hogy Modor Ádám könyvet
készül írni a Katalizátor Irodáról,
felkeresve egykori munkatársait, szerzôit és segítôit,
miközben kutatásokat végezne a Történeti
Hivatalban a III/III-as jelentésekrôl.
Felajánlottam, hogy szívesen elkísérném
kamerával és rögzíteném a szituációkat
és riportokat. A forgatások végül kiterjedtek
más szamizdat készítôkre is így
a Beszélô folyóiratra is, ahol fôleg a "közkatonákra"
koncentráltunk, (akiket többnyire elfelejtettek, elhallgattak,
akikkel nem készültek interjúk, TV riportok), tehát
a segítôkre, nyomdászokra, papír és
festék szállítókra, terjesztôkre,
a lakásukat is kockáztató kölcsönadókra,
akik sokszor annyira komolyan vették a konspirációt,
hogy másokat se engedtek közelükbe, az életükbe…"
Gulyás János
• Semmisnek kell tekinteni
Deportálások a Szovjetunióba
- 1956
1996-ban forgatta Gulyás János ezt a filmet. Nagyon
kevés ember tud róla, hogy az elfogottakat kivitték
a SZU-ba, s volt olyan is aki csak 10 évvel késõbb
került haza.
A magyar valóság Filmeket koboztak el a Gulyás-fivérektôl
Ha valaki nem hallotta Gulyás János és Gulyás
Gyula nevét, az jelentôs részben annak tudható
be, hogy a magyarországi tévécsatornák
mûsorán csak ritkán szerepel dokumentumfilm. A
filmesek éppen e mûfajban alkottak maradandót.
Nemrég a Kijevi Magyar Napok keretében Gulyás
János "Semmisnek kell tekinteni..." címû
filmjét is megtekinthette a közönség. Bár
a szerzô szomorú témát, az 1956-os forradalom
utáni deportálásokat dolgozta fel, a publikum
vastapssal méltatta a produkciót.
- A bátyámmal, Gyulával eleinte kisebb játékfilmeket
készítettünk. Egy-két dokumentumfilmünknek
köszönhetôen 1978-ban bekerültünk a Balázs
Béla Stúdióba. Vetítéseken, vitákon
stb. vettünk részt. Késôbb elindult egy szociográfiai
sorozat, amibe sokan bedolgoztunk. A vezetôség megtekintette,
és ha látott benne fantáziát, folytathattuk
a munkát, s el is köteleztük magunkat a tényfeltáró
filmezés mellett. 1992-ig a bátyámmal együtt
dolgoztam, majd szétváltunk. Operatôrösködtem,
tanítottam, voltam a Magyar Televízió stúdióvezetôje
is. 1999 óta egy családi "kényszervállalkozást"
mûködtetünk. Az idén
két pályázatot is benyújtottam, egyik
sem nyert...
Gulyás János több mint 40 filmet forgatott a bátyjával,
30-at pedig más alkotókkal. A legbüszkébb
a "Törvénysértés nélkül"
c. filmjükre, mely a hortobágyi deportálások
tényét tárja fel, s elnyerte a magyar filmszemle
fôdíját.
A már említett magyar napokon az idôsebb Gulyás-testvér
egy 1848-49-es témájú játékfilmmel
mutatkozott be. (…)
- Még amatôr filmesként, 1969-ben Erdélyben,
Széken forgattunk egy filmet - veszi vissza a szót Gulyás
János. - Ezt a 90-es években ismét elôvettük.
A forgatás közben szembesültünk azzal, miként
és mennyire megváltozott ez a hagyományait oly
féltékenyen ôrzô közösség
is. A kockamánia miatt elsikkadt
a népi építészet. A bútorokat eladták,
a szôttesek helyett már mûanyag terítôk
kerültek az asztalra.
Egy másik vállalkozásunk 1983-tól 89-ig
tartott, amikor is Kallós Zoltán balladagyûjtôrôl
készítettünk portréfilmet. Részben
az életérôl is beszélt, de elkísértük
azokra a helyekre, ahol a gyûjtômunkáit végezte:
Gyimesbe, Moldvába, a Mezôségre. Felvettük,
hogyan gyûjtötte a balladákat, énekeket,
az esküvôi és egyéb népi szokásokat.
Erdély mellett, ahol egy esetben filmeket koboztak el tôlünk,
a Vajdaságban is forgattam. A 70-es években sokan Németországban
keresték kenyerüket, melyrôl szintén film
készült "Vendégmunkás maradtam végig"
címmel. Különbözô életutak sorakoztak
fel. Bemutattam, hogyan mentek tönkre az otthon maradottak. A
legtöbb esetben, sajnos, szétestek a családok.
Térjünk vissza a "Semmisnek kell tekinteni..."
c. dokumentumfilmhez. Pereg a film: Rohan a vonat, valahová
Sztrij felé... 56-os hôsök emlékeznek a forradalom
kirobbanására. Vérengzés, fogság,
majd irány a Szovjetunió... Vonatból kidobott
levelek, megüzenve haza az immár elkerülhetetlent.
2006 szeptember 15-én,
pénteken este 7óra 30
"NAPFÉNYFIA"
önálló est
TOLCSVAY BÉLA
zeneszerzô, zenész
Élô koncert, régi és új dalokkal.
A szülôföld, a természet és az élet
éltetésérôl.
Tolcsvay Béla 1946-ban született,
hat éves korától zenél, 21 évesen
alapította meg a Tolcsvay Triót, Kubától-Ausztráliáig
bejárta a földet, választott "szakmája"
énekmondó. Ha bárki valaha hallotta zenéjét,
látta a mûvészt elôadás közben,
az tudja, érti és érzi, hogy itt nem egy mindennapi
zenei életútról, mûvészrôl
és mûvészetrôl van szó.
Tolcsvay Béla - zenéjében a népi elemeket
tudatosan alkalmazva - egyike azon kevés felbecsülhetetlen
értékû kulturális kincsünknek, aki
a maga választotta módon és stílusában
ezeket az értékeket nemcsak képviseli, hanem
mûvészetén keresztül át is adja!
Tolcsvay Béla zenéjének a mai értékvesztett
világban nélkülözhetetlen értékmegôrzô
szerepe van.
Minden mûvész a fényt hirdeti!
A Naphérosz, - a Napfényfia - az égbôl
született ebbe az anyagi világba. Minden mûvész
saját karmája szerint éli meg a maga valóságát,
és mint közvetítô - ég és föld
között - hírt ad és hoz a követendô
útról. Nemcsak a mûvész, hanem minden ember
útkeresô, de csak önmagán keresztül
vezet az út, a megtisztulásig. Addig nem tudja megtalálni
élete célját senki sem, míg nem fogadja
el önmagát. Ha le tudja gyôzni saját rossz
tulajdonságait, akkor élheti életét boldogan.
Vallja Tolcsvay Béla A NAPFÉNYFIA címû
mûvében. Az égig érô fa meséje
által ihletett mû mondanivalójának kifejezésmódjában
erôsen kötôdik a hagyományokhoz. A nép,
a múlt élô hagyományaiból táplálkozva,
önmagán keresztül próbál, a jelenben
élve a jövôben bízni.
Tolcsvay Béla önéletrajza
1946-ban születtem Budapesten. Hat éves koromtól
csellózni tanultam. 1961-ben elôször tánciskolában,
majd saját együttesemben, gitáros énekesként
muzsikáltam.
1967-ben megalakítottam a TOLCSVAY-TRIO-t testvéremmel,
Lászlóval és Balázs Gábor bôgôssel.
1968-ban megnyertük a "ki mit tud"-ot a TV-ben. A népzenei
elemek felhasználása ettôl kezdve tudatosult bennem.
1970-73-ig Tolcsvayék és a Trio néven szerepeltünk.
Tagja lettünk a "KITT-egyletnek", mely 1973-ig mûködött.
(Illés, Koncz Zsuzsa, TOLCSVAY)
1973 júniusában megszerveztem és megrendeztem
AZ ELSÔ MAGYAR POPFESZTIVÁLT Miskolcon.
1973 végén újjáalakult a TOLCSVAY TRIO,
és azóta is a mai napig muzsikál. Emellett önállóan
is fellépek, mint énekmondó.
1976-ban Latinovits Zoltán elôadóestjein közremûködtünk.
1968-ban Bp-i Bem rkp.-on megalapítottam a FOLK-BEAT KLUBOT,
1972-ben a KEK-KLUBOT Budapesten, 1981-ben POMÁZI-TOLCSVAY
TANYÁT, 1994-ben a HUNYADI KLUBOT, 1998-ban a mai napig is
mûködô THÖKÖLY KLUBOT.
Önálló mûsoraimmal járom az országot,
és olykor a világot is. Számos fellépésem
volt Kubától Ausztráliáig. A határon
túli magyarsággal szoros mûvészi kapcsolatot
tartok.
A dalaim szövegét és zenéjét magam
írom. Számos verset is megzenésítettem.
Színpadi mûvekhez kísérôzenét
szereztem.
Kronológia:
1967. TOLCSVAY TRIO - ALAPÍTÓJA
1968. KI MIT TUD I. DÍJ (FOLK-BEAT) MTV.
1969. EXTÁZIS 7-10-IG (FILM)
1973. PETÔFI 73. (FILM)
1972. ELSÔ TOLCSVAY NAGYLEMEZ
1973. I. POPFESZTIVÁL - MISKOLC (FÔSZERVEZÔ)
1976. LATINOVITS ESTEK (KÖZREMÛKÖDÔ)
1976. AGRIAI JÁTÉKSZIN -BALASSI B.: SZÉP MAGYAR
KOMÉDIA (ZENESZERZÉS)
1976. FAZEKAS M.: LUDAS MATYI (ÉNEKES)
1976. SIMAI KRISTÓF: SZERELEMFÉLTÔK (ZENESZERZÉS)
1978. - ÉGIGÉRÔ FA - GYERMEKMÛSOR TÚRNÉ
1981. RADNÓTI SZINPAD - SOPHOKLÉSZ: THARAKISZI NÔK
(ZENESZERZÉS)
1982. THÁLIA STÚDIÓ - CSÖRSZ ISTVÁN:
KÉK A TENGER (ZENESZERZÔ)
1978. MADÁCH SZINHÁZ - SHAKESPEARE. LÓVÁ
TETT LOVAGOK (TOLCSVAY TRIO ZENÉL)
1986. MAGYAR MISE: SZÖVEGÍRÁS ÉS ELÔADÁSAI
(CD)
1986. SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK
1986. MARGIT SZIGETI SZAB. SZINPAD + NSZK TÚRNÉ
1988. JÓKAI: KÔSZIVÛ EMBER FIAI - (KISÉRÔZENE
ARANY JÁNOS SZINHÁZ BP)
1983. A KONCERT - ELÔADÁS + FILM
1992. NAPFÉNYFIA ÖNÁLLÓ ALBUM + GÖDÖLLÔI
BEMUTATÓ MTV ÉLÔ EGYENES ADÁSA
1993. FERTÔRÁKOSI KÔFEJTÔBEN ( PÁNEURÓPAI
PICKNICK)
1994. TOLCSVAY TESTVÉREK - BUDAPEST SPORTCSARNOK ( CD FELVÉTE)
1994. ILLÉS LAJOS: CANTUS HUNGARICUS - ÉNEKES SZEREP
1994. HUNYADI KLUB ALAPÍTÁSA - TOLCSVAY TRIO
1995. AUSZTRÁL TURNÉ (SZÓLÓ)
1996. RIJJADÓLEÁNY (TÜNDÉR ILONA) MISZTÉRIUM
JÁTÉK
1998. CSILLAGLÁNC - SZERTARTÁSJÁTÉK
1999. VASVÁR - FÉNYKÖSZÖNTÔ - SZERTARTÁSJÁTÉK
1999. TOLCSVAY TRIO - AUSZTRÁLIAI TURNÉ
2000. TOLCSVAY TRILÓGIA / NAPFÉNYFIA, RIJJADÓLEÁNY,
CSILLAGLÁNC/ CD+MC
1998. THÖKÖLY KLUB ALAPÍTÓJA
2001. DUNA TV PORTRÉ FILM - LÁNC, LÁNC, CSILLAGLÁNC
2002. LEGYEN ÚGY MINT RÉGEN VOLT (CD+MC)
2002. THÖKÖLY KLUB 2002. ÉLÔ KONCERT (CD+MC)
Tolcsvay Béla, a Magyar
Köztársaság kiskeresztjének kitüntetettje,
a Magyar Szellemi Védegylet díjazottja. Tagja a Százak
Tanácsának, valamint a Magyar Köztársaság
Mûvészeti alapjának. A Thököly Klub
elnöke. Szerkesztôbizottsági tagja a Vár
címû irodalmi folyóiratnak, valamint az Új
Idôknek. Elnyerte a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetô
címet, tiszteletbeli tagja a Trianon Társaságnak.
Tagja a Magyar Szerzôi Jogvédô Egyesületnek
(Artsijus), és végül de nem utolsó sorban
Lepsény díszpolgára.
Magyar Fesztivál
2006, június 21- 24
Program
Szerda, június 21
Este 6:30 "KULTUR-KÓSTOLÓ"
(Szabadtéri program)
- Rozsdamaró népzenekar,
Budapest
az interneten
- ifj Zsuráfszky Zoltán
és Gera Anita Magyar Állami Népiegyüttes,
Budapest
A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES
Magyar Állami Népi Együttes az egyik legnevesebb
magyar népiegyüttes. 1951-ben alakult azzal a céllal,
hogy Magyarország és a magyar lakta területek zene,
tánc és öltözködési kultúráját
valamint közösségbeli magatartását
megismerje, tanulmányozza, magáévá tegye
és ezeket az értékeket magas müvészi
fokon közvetítse a magyar közönség és
a világ közönsége felé. Fennállásának
több mint öt évtizede alatt az Együttes teljesítette
nemes feladatát, életre keltette és szímpadra
vitte a magyar nép gazdag kultúráját.
A gazdag, színpompás repertoár az Együttest
egyben a világ legtöbbet utazó együtteseinek
rangjára emelte. Az 50 év alatt az Együttes 4 világrész
44 országának színpadain lépett fel és
több mint 7,5 millió nézö elismerését
vívta ki. Az utóbbi években az Együttes
különleges érdeklödést keltett az USA-
ban - ezt bizonyítja a Columbia Artist háromévenkénti,
három hónapra szóló meghívása
- és a Távol-Keleten egyaránt.
Az Együttes 34 táncosból, 14 tagú cigányzenekarból
és egy 5 tagú népzenei kiszenekarból áll.
A rendkívül gazdag repertoár autentikus táncanyagra
épül, a koreografiák közül néhány
elzárt falvak féltve örzött kincseit dolgozza
fel, évszázadokra visszanyúló mozgásanyag
felhasználásával. Az öttagú kiszenekar
hagyományos hangszereken játszik és a variációkban
gazdag magyar népzenét teljes pompájában
a legmagasabb müvészi szinten mutatják be. A Oláh
Jenô vezette világhírû cigányzenekar
a zenekari kíséret mellett önálló
zenekari darabokat is elöad, gazdag repertoárjuk olyan
magyar és nemzetközi klasszikusokat szólaltat meg,
mint Liszt, Bartók, Kodály és Brahms. A külföldi
és vidéki fellépések mellett a Magyar
Állami Népi Együttes évi 90-100 elöadást
tart Corvin téri székházában, a Budai
Vigadóban.
- Kodály Táncosok,
Toronto
az interneten
- Dara Vilmos és barátai,
Budapest
az interneten
Este 7:30 Kiállítás
megnyitók Ingyenes program!
LOKI GILI Project - a City Hall-ban kiállított
anyag!
- "LOKI GILI - A BÁNAT
DALA, A REMÉNY DALA"
2 "Murál" és egy "Multimedia szôttes"
Árpád terem
THE ROMA MURALS
The murals were painted by Gyongyi Hamori, Hajnalka Hamori, Nazik
Deniz, Maria Vincze, and Rita Korosi, with Red Tree artist Amelia
Jimenez, Red Tree/Roma Community Centre painter Lynn Hutchinson, volunteer
artist Samina Mansuri and community animator Sue Fazekas.
The women had never painted before, and discussed together what images,
feelings and experiences they wanted to convey. They began by doing
individual drawings, and when the main images were chosen they were
drawn onto the canvas. With guidance, encouragement and support, the
women soon began to paint freely and experimented with colour and
design. They have produced two works that are vibrant and rich in
their intensity, communicating sadness, joy, and love of family and
community.
In the first mural we see the traditional life: caravans, horses,
dancers and musicians. Food cooks on a fire. The fields are scattered
with poppies, symbol of the Roma. The painters say, "The Roma
are like poppies, for if you tear them from their roots, they die."
The second mural tells a story about coming to Canada. The man on
the left (in Budapest, Hungary) sells his small apartment in order
to pay the cost of coming to Canada for a better life. He flies on
Air Canada to Toronto, and we see Lake Ontario and the Toronto skyline
on the right. He transforms himself to appear more Canadian‚
- shaves off his beard, changes his wardrobe. But Canada has decided
to send him back and he returns to Budapest again, where without a
home he is seen with his family sleeping outdoors under the trees.
Lynn Hutchinson
WOMEN'S MULTIMEDIA QUILT
Visual artist and Red Tree member Amelia Jimenez and community animator
Sue Fazekas gathered with a small group of Hungarian Roma women -
Gyongyi Hamori, Hajni Hamori, Rita Korosi, Maria Vincze and Elvira
Kofalvi - and taught them silk-screen printing. The idea was to encourage
the women to express themselves in a way that they had never done
before while learning a skill that they would be able to use anywhere
in the world.
Some of the women involved in this project are failed refugee claimants
facing removal from Canada. One of our participants, Elvira, was sent
back to Hungary with her family during our project.
The learning process led to the creation of the quilt that you see
here. The quilt represents comfort and portability. It shows that
while there is no permanence in their lives, they are still able to
find comfort in small objects that they are able to carry with them
wherever they go, as a symbol of their story.
We had eight sessions to work on this project. The women found a way
to show what was most important to them. The skirt demonstrates tradition;
the horse and pyramid expresses the sorrow of the Roma who traveled
over a thousand years in search of home and acceptance, and are still
unable to find it; the tulip shows roots that some were able to grow;
and the butterfly the road ahead.
What the pictures were not able to convey, words expressed. On the
ribbons are these words in English, Romanes (language of the Roma)
Hungarian and Romanian. They are expressions of joy, sorrow, fear
and hope. Amelia Jimenez, Sue Fazekas
- "LENCSEVÉGEN KANADÁBAN"
Magyar Roma gyerekek fotói Arany János iskola, 2.emelet
The photography component of Loki Gili originated with
the idea that Roma youth would convey the essence of their community
with photographs of its dynamism. Bela, Gergo, Zsolti and Scarlette
each shared a camera for a week at a time. At the start of our Saturday
afternoon sessions we would drop off that week‚s film at a one-hour
lab and then head to a variety of local galleries, there taking time
to discuss what we liked and why. Usually we agreed that the photography
of emotion was most appealing. When finished, we would return to pick
up that week‚s developed photographs and with the afternoon work
in mind, make comparisons. Often, it was emphasized that the best
art/documentary fosters an empathy and understanding of its subject
matter. All four young Roma photographers succeeded in creating art
that makes the viewer see the strengths and dignity of their community.
John Pinel Donoghue
We visited different locations around downtown Toronto: a gallery
on King Street one Saturday, High Park Zoo the following one, and
Toronto Island and the A.G.O. At the end of each session, one of the
kids was selected (randomly) to take a camera home and use up a roll
of film.
The youth got to know each other and their families through evaluating
one another's pictures, and most importantly, to have fun. I came
away from this project with far more than I ever expected. The experiences
and relationships were an added bonus to the photography skills and
knowledge I initially thought I would gain. I enjoyed John's company
and learned a great deal from him. I enjoyed working with these kids
tremendously, more than I thought I could. I keep in touch with some
of them to this day. They are great kids, who - if given the opportunity
- will excel in anything they do. Ildiko Gulyas
- "ROMANI TRAJE"
Vincze Mária festményei
Mátyás pince
- "JERUZSÁLEM"
(keresztények, muzulmánok, zsidók egy városban)
Sharon András fotómûvész kiállítása
Tanácsterem 1. em.
az interneten
- TORONTÓI MAGYAR KÉPZÔMÛVÉSZEK
kiállítása Petôfi terem
Bényei Andrew, Budai Elizabeth, Cserháti Péter,
Körmendi Fred, Lipson Katerine
Majthényi Barbara, Prosenyák Steve, Tóth Rozália,
Vajna Iringo
(A megnyitón közremûködik Budai
Izabella fuvolamûvész, és Németh
Pál hegedûmûvész)
- Este 9:00 Belépôdíjas
$10
Disco Árpád
Aula
DJ BÍRÓ
Bár nyitva!
délelôtt 11:30-tól
Kirakodóvásár,
magyar ételek, sörsátor, zene ... (szabadtéri,
a Ház elôtt)
- Délután többször fellép a Rozsdamaró
zenekar
+ "Magyar Ugar" Zenei
különlegességek a Torontói Független
Magyar Rádió összeállításában
A Fesztivál alatt (minden délután)
a Házban nyitva tart a Néprajzi Múzeum,
a vadonatúj Computer Terminal (internetezés),
a Kerámia Mûhely, valamint a Könyvtár,
és az Arany János Iskola.
Az Árpád Aulában folyamatosan, élôben
vetítjük a Foci VB meccseit! (a
Bár nyitva)
Csütörtök, június
22
De. 11:30-tól
Kirakodóvásár, magyar
ételek, sörsátor, zene ... (szabadtéri,
a Ház elôtt)
- Délután többször fellép a Rozsdamaró
zenekar, néptáncosokkal
+ "Magyar Ugar" Zenei különlegességek a
Torontói Független Magyar Rádió összeállításában
Este 7:00
- "VERSEK ÉNEKE" Dara Vilmos
és barátai Budapest (belépôdíjas)
A trió világzenét (world music) játszik.
Magyar költôk verseit zenésítik meg. Gitárok,
fúvós, és ütôs hangszerek. ( www.szekelymuhely.hu
/ www.tonett.com )
Este 8:00
A Zsuráfszky/Gera páros, a Kodály,
és a Kitcheneri Táncosok fellépése.
Zenél a Rozsdamaró
Este 9:00
Filmvetítés Rudolf Péter:
Üvegtigris 2 magyar filmvígjáték
(szabadtéri)
Péntek, június 23
De. 11:30-tól
Kirakodóvásár, magyar ételek,
sörsátor, zene ... (szabadtéri, a Ház
elôtt)
- Délután többször fellép a Rozsdamaró
zenekar, néptáncosokkal
+ "Magyar Ugar" Zenei különlegességek a
Torontói Független Magyar Rádió összeállításában
Este 7:00
- A Rozsdamaró együttes koncertje
(szabadtéri)
majd "TÁNCHÁZ"
az Árpád teremben
Este 9:00
Filmvetítés Diga Zsombor: Kész
cirkusz magyar filmvígjáték (szabadtéri)
Szombat, június 24
De. 10:30-tól egész nap
"PONTOZÓ" Észak-Amerikai néptáncosok
versenye!
/Kossuth Táncegyüttes, Kitchener; Bokréta Táncegyüttes,
Montreál; Kodály Együttes, Torontó; Cserkész
Népitánc Együttes, Hamilton; Életfa Népi
Zenekar, New Jersey; Feketeföld zenekar, Torontó; Szikra
Citera Együttes; Gyanta Együttes; Zsuráfszky Zoltán
és Gera Anita, Budapest; Rozsdamaró Együttes, Budapest/
De. 11:30-tól
Kirakodóvásár, magyar ételek,
sörsátor, zene ... (szabadtéri, a Ház
elôtt)
- Délután többször fellép a Rozsdamaró
zenekar, néptáncosokkal
+ "Magyar Ugar" Zenei különlegességek a
Torontói Független Magyar Rádió összeállításában
Este 8:30
- "VISZLÁT MAGYARORSZÁG"
(vegyes program zenészekkel, táncosokkal és vacsorával)
Zene: Rozsdamaró, Feketeföld, Dara Vilmos trió
és a vendég zenekarok (Árpád terem, belépôdíjas)
Este 10:30-tól
- "TÁNCHÁZ" (Kodály
terem, belépôdíjas)
A Fesztivál alatt (délutántól)
a Házban nyitva tart a Néprajzi Múzeum,
a vadonatúj Computer Terminal (internetezési
lehetöség!), a Kerámia Mûhely, valamint
a Könyvtár (könyvvásár!), és
az Arany János Iskola.
Az Árpád Aulában folyamatosan,
élôben vetítjük a foci VB meccseit!
(a Bár nyitva)
Június 3-4, szombat/vasárnap
TRIANON
Június 3, szombat este 8
ÜZENET ERDÉLYBÔL
Kamara elôadás (versek és prózai mûvek
felhasználásával), mely a békediktátum
aláírásának pillanatát rögzíti.
Szereplôk: Gaál Annamária, Péterffy Lajos
és Fall Ilona, a Nagyváradi Magyar Színház
mûvészei.
Rendezte: Jakabffy Zsolt és Gaál Annamária
Elôadásukat a világ számos pontján,
így Magyarországon is óriási elismeréssel
fogadta a közönség!
Június 4, vasárnap délután 5
MAGYAR TRAGÉDIA
Trianonról tart elôadást Dr. Raffay
Ernô budapesti történész, Trianon szakértô,
az Antall-kormány egykori államtitkára, egyetemi
tanár. Az elôadás után kötetlen beszélgetés,
a hallottak megvitatása!
Dr. Raffay Ernô elôadásában érinti
magát a békediktátumot, a hozzá vezetô
történelmi utat, valamint elemzi a Horthy-korszak és
a kommunista évtizedek viszonyát a trianoni helyzethez,
végül pedig az 1990 óta eltelt másfél
évtizedben elmulasztott lehetôségekrôl beszél.
Könyvbemutató: ismét megjelent a Püski kiadó
gondozásában, immár sokadik kiadásban
Dr. Raffay Ernô "Magyar Tragédia" címû
kötete. Megvásárolható a helyszínen!
Dr. Raffay Ernô a Trianon film egyik alkotója,
szereplôje. Ezért vasárnap délután
3 órától ismét levetítjük
a filmet.
Délután egytôl nyitva a Mátyás
Pince, ahol ebéddel, itallal várja a Kultúrközpont
kedves vendégeit!
Hallatlanul izgalmas és érdekes elôadások
részesei lehetnek; látogassanak el minél többen
a Kultúrközpontba. Megjelenésükkel támogassák
elôadóinkat, és nem utolsó sorban a Kultúrközpontot.
Aki szombaton és vasárnap is megjelenik a rendezvényeken
kedvezményes jegyet válthat!
Belépô az Üzenet Erdélybôl
címû mûsorra: $20
Belépô a "Magyar tragédia" címû
elôadásra: $15 (filmvetítéssel együtt!)
Mindkét programra: $30
I. Magyar Borkóstoló
A borokat, bemutatja, Kanada két vezetô magyar borszakértôje:
Szabó János "Mester Szomelié", és
Szabó Zoltán, aki 2003-ban elnyerte a "Kanada Legjobb
Borszakértôje" címet.
Borok:
- 1998-as évjáratú, 6 puttonyos Tokaji Aszú
(Puklus pincészet) Különlegesen jó évjárat!
Már csak néhány üveg található
belôle világszerte!
- Pannonhalmi Tricolis
- Balatonlellei Muskotály
- Mátraaljai Pinot Noir
- Garamházi Cabernet Sauvignon Merlot
A magyar-francia trubadúr ismét Torontóban!
Michel Montanaro okcitán
zenész, énekes, zeneszerzô
Montanaro 2001-ben lépett fel a Parameter klubban.
Fergeteges sikert aratott!
Sajnos majdnem öt évet kellett várni, hogy ismét
eljusson hozzánk.
Most, amerikai körútját megszakítva, Torontóban
is fellép. Csak egy elôadás a Magyarházban!
"Michel Montanaro a szinpadon a legendás
provanszi sárkányhoz hasonlít, minden mozdulatot
zenei gesztussá formál, három szájával
polifonikus szomját akarja oltani. Egyben oroszlán is,
aki négy dobverôt forgat egyszerre oly virtuózan,
hogy jó kis provanszi dobja is alig bírja követni."
Yves Rousguist
Miqueu (Michel) MONTANARO
"Szaxofonos volt mielôtt megtalálta
igazi világát a provance-i népzenében,
ahová gyökerei is kötik.
Parasztzenészként - mint hagyományos dob-furulya
játékos - fordult érdeklôdése a
kortárs zene és a jazz felé.
Azoknak ajánljuk Montanarot, akik zenei csemegére vágynak.
Egy elôadómüvész, aki ötvözi a
mediterrán
és keleti zenéket. Estjén tradicionális
és saját kompozíciókat ad elô. Virtuóz
játékával egymaga képes teljes
koncert élményt nyújtani."
"A provence-i trubadúr Michel, azaz Miqueu
Montanaro húsz éve koncertezik rendszeresen világszerte,
Magyarországra pedig visszatérõ vendég.
Szinte minden hangszeren játszik, de szólistaként
szívesen lép fel
mint dob-furulyás, mivel a dob és furulya az okcitán
népzene jellegzetes hangszerkísérete. Az okcitán
dél-francia kissebség, az "oc" nyelveket "mindössze"
10-12 millióan beszélik. Az okcitánok közül
kerültek ki a középkori trubadúrok, egyik
nagyhírû képviselõjük, az angolok
késõbbi királya Oroszlánszívû
Richárd volt.
Montanaro munkássága számos mûfajra kiterjed,
elõszerettel játszik ismert kelet-európai jazz
és jazzrock zenészekkel.
Rendszeresen dolgozik cseh, szlovák, magyar muzsikusokkal.
Csaknem annyi idõt tölt Afrikában vagy a Távol-Keleten,
mint Európában. Zenéjében hallható
a számtalan zenei világ hatása, s szerencsére
ez a rengeteg sokrétûség nem lesz áttekinthetetlen
vagy erõltett, henem éppen ellenkezõleg, egy
intelligensen, és igényességgel megalkotott zenei
világ kerekedik ki belõle." BIOMUSIC, BudapestBár,
büfé nyitva!
MONTANARO –
SOLO
Michel Montanaro world famous musician from France playing flutes,
drums & accordion
THE TRUBADUR OF PROVENCE
“Michel MONTANARO, is like the legendary Provence
dragon; his every movement forms a musical gesture, three mouths always
trying to quench his polyphonic thirst. At the same time, he is a
lion twirling his four drum sticks with such virtuosity that his trusty
little Provence drum can barely keep up.”
Yves Rousguisto
Március 15-i ünnepi
müsor
Fellépnek: Dinnyés József verséneklô,:
"Zúg Március", a Szt. Erzsébet
templom Scola Cantorum Kórusa, Erdélyi Rózsa,
Horváth Géza, és Dobi Gábor
Díszvendég (beszédet mond): Cselényi
László, a Duna Tv elnöke
Zongora hangverseny este 6
órától!
Fellépnek: Szokolay Balázs világhírû
zongoramûvész és testvére Szokolay Gergely,
konferál: Széplaki Alíz a Magyar Rádió
egykori bemondója
Mûsor:
Brahms: Magyar Táncok zongorára négy kézre
/ Hungarian Dances for piano four hands No. 1, 2, 5, 20, 21
Szokolay Balázs & Szokolay Gergely
Brahms: Magyar Tánc No. 7 Hungarian Dance No. 7
Dohnányi: C-dur Rapszódia Rhapsody in C major
Kodály: Hét Zongoradarab / Seven Pieces for Piano Op.11.
No. 2 - "Székely keserves" - No. 3 - ..."esik
a városban"
Bartók: Három Csikmegyei Népdal / Three Folksongs
of Csikmegye
Siratóénekek No. 1, 2 / Dirges No. 1, 2
Román Népi Táncok / Roumanian Folk Dances
---------------------------
Szokolay: Vérnász Suite
Liszt: Magyar Rapszódiák / Hungarian Rhapsodies No.
17, 11.
Liszt: Les Preludes (1848) Szimfónikus Költemény
zongorára négy kézre / Symphonic Poem for piano
four hands
Szokolay Balázs & Szokolay Gergely
"Márczius Örökködike"
Dinnyés József budapesti daltulajdonos estje gyerekenek,
és felnôtteknek
Dinnyés József budapesti daltulajdonos
vers-irodalom estje
Elsô rész
"Mondjátok el" Fáy Ferenc
énekelt versei (lemez bemutató!)
Második rész
"Ezek mi vagyunk" beszélgetés
egy korszakról + zene (a 60-as, 70-es évek -
a polbeat és "a nagy NEM")
"Válogatott rögtönzéseim"
Sándor
György humoralista önálló
estje
1964-ben az Egyetemi Színpadon jelentkezett elsô estjével.
Mûvészi pályafutása különleges,
egyéni stílust hozott. Szakított a kabaré
hagyományokkal, és új, komikus eszköztárat
dolgozott ki magának, írta róla a humorlexikonban
Kaposi Miklós, a Rádiókabaré rendezôje.
Sándor György számos rádió- és
televízió mûsorban lépett fel. Járta
az országot elôadóestjeivel, melyekre tódultak
az emberek. Saját közönsége van, mint ahogy
ô is egyedi és egyéni stílust képvisel.
2003-ban, méltán kapta Sándor György humoralista
a Karinthy Gyûrût.
Kötetbemutató
Pablo Urbányi
Naplemente szimptóma
Interneten:
Népszabadság
interjú
Magyar
Rádió interjú
Gárdos Péter:
A porcelánbaba játékfilm 2005, 75perc
Volt egyszer a Tanya.
Valahol Magyarországon.
Közelebbrôl: Európában.
Még közelebbrôl: a Föld nevû bolygón.
Itt, ezen a Tanyán szeretnivaló, naiv és rafinált
tanyasi emberek éltek.
Idônként idegen emberek érkeztek erre a Tanyára.
És akkor mindig elszabadult a pokol.
Mert az idegenekkel jött a halál is.
Meg a pusztulás.
Meg a gyûlölet.
És az irigység. És a hiúság. És
a szégyen. És a hazugság.
Ezen a Tanyán az idegenek mindig csak bajt okoztak…
Interneten
Kritika
Hegedûs Endre zongoramûvész
jubileumi hangversenye a Magyarházban,
A forradalom közelgô 50. évfurdulója
alkalmából, Hegedûs Endre "Az 1956-os hôsök
tiszteletére" ad koncertet. (a mûsorban többek
közt Liszt, Bartók, Kodály mûveibôl)
Hegedûs Endre egyike a legkiválóbb magyar zongoristáknak.
Rendkívüli technikai adottságokkal megáldva,
elmélyült muzsikálással szolgálja
a zongorairodalom remekeit, akulonosen ki kell emelni Chopin és
Liszt interpretációit. Hegedûs Endre Antal István,
Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Schiff András és
Hajdú Anna tanárokkal tanult, valamint Bruno Leonardo
Gelber és Vásáry Tamás mesterkurzusain
képezte tovább magát.
Tíz nemzetközi zongoraverseny díjazottja,
és számos értékes kitüntetés
birtokosa (Cziffra György-díj, Liszt-díj, Steinway
Artist cím). Egyéni hangversenyein kívül,
feleségével, Hegedûs Katalinnal gyakran lépnek
fel négykezes és kétzongorás mûvek
elõadásával. Folyamatosan koncertezik és
tanít a világ minden pontján Magyarországtól
Japánig, Ausztráliától Dél-Koreáig.
Hegedûs Endre zongoramûvész a hit után a
legcsodálatosabb ajándéknak a zenét tekinti.
Példaképe Liszt, akinek szavaival õ is vallja,
hogy: „a muzsikus és a pap hivatásában sok
a hasonlóság. Mindkettõnek az életét,
érzéseit, szenvedélyeit, tudását,
szellemi és fizikai erejét egészen oda kell ajándékozni".
Interneten: http://www.hegedusendre.com
„A szeretet sugározzon mindenüvé,
mert szeretet nélkül nem lehet sem muzsikálni,
se tanítani, se írni. Szeresse mindenki az övéit,
saját népét és értékeit,
hogy a másokét is szeretni tudja.” Barsi Ernô
"Nyitva van az arany kapu..."
Dr. Barsi Ernô
néprajzkutató, hegedûmûvész, tanár
Sós Ágnes: Félálom
dokumentumfilm Barsi Ernôrôl
Barsi Ernô a szó nemes értelmében
vett TANÍTÓ, 2005. június 28-án töltötte
be 85. életévét.
Otthon országszerte sokan ismerik pedagógusi, elôadói,
kutatói és publikációs tevékenységét.
Ref. teológiai,
zeneakadémiai végzettségével és
néprajzi doktorátusával a háta mögött
máig megmaradt annak, aki mindig is volt:a magyar kultúra
szerény, alázatos követének.
Tanítványa volt Kodály Zoltánnak, akit
a mai napig példaképének tekint. Útmutatásait
a ma már nyugdíjas tanítványai is követték,
a fiatalok is követik, szerte az országban.
Egész életútjára érvényes
Kodály következô mondása: „Nem faj a
magyarság, hanem kultúra…morális alapja
mindezekért való áldozatkészség.
Ez a magyar kultúra pislákoló mécses,
a mécsbôl azonban világító fáklya
lehet. Még sokan élnek, akik nem tudnak róla.
Nem ismerik, tehát nem is szerethetik. Elég volna az
itt
élôk, eddig közömbösek tevékeny
érdeklôdése, hogy a mécses fáklyává
lobogjon föl. Ezzel a magyarságnak olyan védô
bástyája épülne, amin nem fognak az anyagi
erôk fegyverei.”
Barsi Ernô egész életét, munkásságát
annak szentelte, hogy ez a fáklya fellobbanjon. Akik tanítványai
voltak, hallották többezer elôadásának
egyikét, olvasták számos néprajzi publikációjának
valamelyikét, gazdag népdalgyûjtésének
gyöngyszemeit éneklik országszerte, tovább
viszik ezt a lángot.
Ez a láng - hál’ Istennek -, ma is ifjonti hévvel
és korát meghazudtoló szellemi frissességgel
ég. Még ma is fel akarja lobbantani a pislákoló
mécsest!
"Maradj velem"
Balázs Fecó
koncert
Hobo, Cseh Tamás és Vikidál Gyula után
ismét egy élô rocklegenda Torontóban!
Balázs Fecó az ôs-Neoton, a Taurus és a
Korál alapító billentyûse, nagy slágerek
szerzôje (Szólíts meg vándor, A lány
akire szerelemmel nézhetek, A kôfalak leomlanak, Szeretet
koldusai, Válaszra várva, Fekete bárány,
Hangoddal ébreszt a szél, Maradj velem, Anyám
vigasztalj, Hazafelé, Homok a szélben, Ne állj
meg soha, Van egy ôszinte dal ...)
http://www.balazsfeco.hu
