ÉRDEKES!

PARAMETER
      FÜZET

ARCHIVE

RÁDIÓ

HOME

LINKS

 

 

A PARAMETER "NON PROFIT" KLUB! - HASZONMENTES MAGYARSÁGÁPOLÁS!



Archívum: 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999

PROGRAMJAINK 2006-ban



Az igazi Mikulás színes magyar játékfilm, 90 perc, 2005

Rendezte:
Gárdos Péter

Szereplôk:
Cserhalmi György, Szilasi Blanka, Bertók Lajos, Csányi Sándor, Csákányi Eszter
Újlaki Dénes, Gazsó György, Rudolf Péter, Györgyi Anna, Szabó Gyôzô, Gryllus Dorka

Történet
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy bárzongorista, Misu (Cserhalmi György). Félresiklott az élete.
Évekkel korábban, egy párizsi bárban térden lövi egy rabló.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy 8 éves kislány, Liza (Szilasi Blanka). Árva volt.
A Jóisten és az ördög fogadást kötnek: van-e még egy szikra emberség a bárzongorista lelkében?
A világ sorsa a tét.
Nos, 2004. december 6-án Misut felveszik reklám-Mikulásnak egy áruházhoz.
Ugyanezen a téli napon Liza megszökik az Árvaházból, mert egyszer régen, az anyukája azt ígérte neki,
hogy ha majd 8 éves lesz, kap egy biciklit a Mikulástól. Azon a napon, december 6-án, mikor a sûrû hóesés
egészen befedi a várost, Liza odalép Misuhoz és elkéri a biciklit.
Ez a mese ennek a két embernek a története. A Mikulásé, akinek esze ágában sincs, hogy egy vadidegen
kislánynak biciklit vegyen és Lizáé, aki viszont nem hagyja magát... Mire mennek ôk ketten? Van-e olyan erô a világon, amely ezt cinikus, önzô bárzongoristát rávegyen egy anyagi lehetôségeit bôven meghaladó jótett véghezvitelére? Misu és Liza egész napos kalandjai a városban, a nap végére, választ adnak erre a kérdésre.

Interneten
Hivatalos honlap
Mozinet
Filmkultúra
ÉS
Filmvilág


Csak szex és más semmi színes magyar vígjáték, 105 perc, 2005
16 éven aluliak számára nem ajánlott

rendezô: Goda Krisztina

szereplôk:
Schell Judit (Dóra)
Dobó Kata (Zsófi)
Csányi Sándor (Tamás)
Gesztesi Károly (Paskó)
Seress Zoltán (Péter)
Czapkó Antal (Ali)
Rátóti Zoltán (András)
Sinkó László (Tivadar)
Pelsôczy Réka (Máramarosi)
Jordán Adél (Saci)
Csiszár Jenô (Makai)
Nagy Zsolt (BKV-ellenôr)

"Amikor Dóra (Schell Judit), a harminchárom éves színházi dramaturg egy nap rádöbben, hogy vôlegényének felesége és gyereke van, végképp elege lesz a férfiakból. Elhatározza, hogy egyedül vállal gyereket, ezért nekilát potenciális donorokat keresni.
Legjobb barátnôje, a szintén állandó pasiproblémákkal küzd‘ Zsófi (Dobó Kata), a gyönyöri színésznô tanácsára hirdetést ad fel "Szexistennô negatív AIDS teszttel rendelkezô szexpartnert keres - Csak szex és más semmi jeligére" szöveggel. A terv egyszerû: Dóra kiválasztja a megfelelô férfit, eltölt vele egy éjszakát, nem találkoznak többé, és minden megy a maga útján... A felhozatal azonban lehangoló, és Dóra belátja, hogy szexhirdetés útján alkalmi partnert keresni talán nem a legjobb megoldás. ... "


Interneten:
Hivatalos honlap
CSPV cikk
SG cikk
Reggel cikk


1956 emlékére
Torontói Magyar Kultúrközpont / Parameter klub / Torontói Magyar Rádió


2006 október - november
(a filmekrôl részletesen alul - ugyancsak alul információ a helyszínekrôl)

Október 13, péntek este 7:00 (Parameter-Mozi) $5
• Oly távol, messze van hazám
• Harminckét sor - 1956

Október 15, vasárnap du. 3:00 (Kultúközpont-Mozi) $3
• Semmisnek kell tekinteni (Gulyás János filmrendezôi sorozata)
Deportálások a Szovjetunióba - 1956

Október 21, szombat este 7:00 (Kultúrközpont) $20
Koncert
Székely Mûhely zenekar (Magyarország)
www.szekelymuhely.hu
A koncertet követôen “Nosztalgia disznótoros - 50-es évek” (vacsora vásárolható)
“Legvágjuk Dezsôt” részletek a Tanú címû filmbôl. + Korabeli, élô tánczene!

Október 22, vasárnap
du. 1:30 (Budapest Park, Lakeshore Blvd.)
Katonai tiszteletadás; sortûz - koszorúzás
du. 3:00 (Kultúrközpont)
Ünnepi megemlékezés, hangverseny
Díszvendégek/szónokok
Bobbie Kalman író (Kanada)
Dr. M. Kiss Sándor egyetemi tanár (Magyarország)
Felkai Ferenc és Kulcsár Ervin 56-os Pesti Srácok (Kanada)
Közremûködnek
Havas Judit elôadómûvész (Magyarország)
Liszt Ferenc Zeneakadémia kamarazenekara (Magyarország)
Scola Cantorum kórus (Kanada)
az ünnepi programot követôen, a hangverseny elôtt vacsorát fogyaszthatnak, a bár nyitva!
este 7:00
Hangverseny (Kultúrközpont) $20
Liszt Ferenc Zeneakadémia zenészei valamint
Maczkó Mária, Szakács Ildikó, Szegedi Csaba énekmûvészek (Magyarország)
Csángó-Magyar imádság (Moldva) Mackó Mária népdalénekes
Bartók Béla: Este a Székelyeknél, Allegro barbaro Kákonyi Árpád zongora
Erkel Ferenc: Ilonka áriája (Névtelen hôsök) Szakács Ildikó szoprán
Erkel Ferenc: Bordal (Bánk bán) Szegedi Csaba bariton
Erkel Ferenc: Hazám, hazám (Bánk bán) Szegedi Csaba bariton
Hubay Jenô: Preghiera Banda Ádám hegedû
Népdalok Mackó Mária népdalénekes
Hubay Jenô: Hejre Kati (Csárdásjelenetek) Banda Ádám hegedû
.......................
Kodály Zoltán: Tiszán innen ... ; Szegény vagyok; Marczi bácsi dala; Toborzó (Háry János) Szakács Ildikó szoprán, Szegedi Csaba bariton
Bartók Béla: II. rapszódia hegedûre és zongorára Banda Ádám hegedû, Kákonyi Árpád zongora
Történelmi és népdalok: Mi atyánk; Álmos vezér; Magyarország..., Kapum elôtt mindig..., Repülj fecském ablakára Mackó Mária népdalénekes
Liszt Ferenc: Rákóczy induló Kákonyi Árpád zongora
Bartók Béla: Elindultam szép hazámból közös éneklés

Október 23, hétfô
de. 8:30 (Burlington-City Hall)
Ünnepélyes zászlófelvonás, megemlékezés
de. 10:00 (Brampron-City Hall)
Ünnepélyes zászlófelvonás, megemlékezés
este 7:00 (Kultúrközpont)$20

“Emlékezzünk a hôsökre!” Hanverseny
Hegedûs Endre zongoramûvész (Magyarország)
Liszt: Szózat és Himnusz
Beethoven: f-moll "Appassionata" - szonáta op. 57.
Chopin: Fisz-dúr noktürn op. 15. no. 2.
Chopin: Asz-dúr "hôsi" - polonéz op. 53.
Bartók: Este a székelyeknél és Allegro barbaro
Liszt: XV. magyar rapszódia "Rákóczi-induló"
www.pianist.hu
Toronto Wind Orchestra (Kanada)
Leos Janacek - Sokol Fanfare
Frigyes Hidas - FolkSong Suite No.2
Tibor Polgár - Notes on Hungary
László Dubrovay - Buzzing Polka
Mátyás Kovács - Hungarian Dance
George Gershwin - Rhapsody in Blue (zongora: Hegedûs Endre)
www.towindorchestra.ca
Havas Judit elôadómûvész (56-os versek)

Október 27, péntek
este 7:00 (Parameter - Mozi) $5
• Ismeretlenek (Gulyás János filmje)
“Jogunk van megemlékezni a mártírokról...”
• 56-os rövidfilmek

Október 29, vasárnap
du. 3:00 (Kultúrközpont - Mozi) $3
• Kárpótlásra az jogosult... (Gulyás János filmje)
46 év a Szovjetunióban
este 6:00 (Kultúrközpont, Árpád terem) $40
Thank you Canada (ünnepi vacsora)
Jegyek, és információ: 416-654-4926, 416-780-1269, 519-742-6055 info@magyarforum.ca

November 3, péntek
este 7:00 (Parameter - Mozi) $5
Köszöntjük a 60 éves Gulyás János filmrendezôt!
SZAMIZDATOS ÉVEK Gulyás János filmje I.-II. rész
A Beszélô címû szamizdat folyóirat
Vendégeink: Gulyás János filmrendezô (Magyarország)
Modor Ádám történész, egykori szamizdatos (Magyarország)

November 4, szombat
este 6:30 (Budapest Park - Lakeshore Blvd.)
gyertyagyújtás és emlékezés a forradalom
halottaira (Mátrai Géza, Vaski Gábor)
este 7:30 (Kultúrközpont) Könyvbemutató, és koncert $20
Freedom ‘56 - Scarlett Antalóczy könyvbemutatója
(közremûködik az Antalóczy trio és Erdélyi Sándor )
kb. 8:30
Koncert
Szabó Sándor gitármûvész (Magyarország)
www.acoustic-guitar.hu

November 5, vasárnap
du. 6:00 (Kultúrközpont)
Ügynökvilág Magyarországon! (könyvbemutató, és beszélgetés)
javasolt hozzájárulás $10
• Vendégünk Gulyás János filmrendezô és
Modor Ádám történész, egykori szamizdatos
Modor Ádám: A TITOK MEG A NYITJA könyvbemutató (a kötet megvásárolható a helyszínen)
"Egykor titkos, elfekvô aktákról fújom le a port. A sárguló lapokról elénk tárulnak életek, sorsok, vágyak, tervek, szenvedések. Több itt olvasható irat szigorúan titkos, különösen fontos információ volt, egy diktatúra hatalmasainak szolgálatában. Ha nyilvánossá válik a titok, már lehet róla beszélni, vitatkozni. A múltról alkotott képünk részévé válik mindaz, ami 1956 és 1989 között kiváltságos kevesek számára hatalmuk egyik építôköve volt."

November 10, péntek este 7:00 (Parameter) $5
• Portréfilm Dr. Pákh Tiborról (Gulyás János filmje)
I. rész Egy deklasszált pert akartak összehozni...
II. rész A történelem igazolt...

..............................................

Gulyás János és Gulyás Gyula

A Gulyás testvérek filmjei nem egyszerûen azért súlyos mûvek, mert esetenként megrázó dokumentumokat állítanak elénk. A nézô vagy az olvasó azért kerül az ilyen típusú mûvek hatása alá, mert belôlük az élet elevenségének és összetettségének intenzítása sugárzik. Tény, hogy Gulyásék amióta fokozatosan bebocsáttatást nyertek a magyar filmkészítés profinak mondott mûhelyeibe, ezekben csak dokumentumfilm forgatásra kaptak lehetôséget. Tény továbbá, hogy e meglehetôsen hosszúra nyúlt bebocsáttatási folyamatot megelôzôen, 1961 és 1973 között amatôrfilmesként szinte kizárólag játékfilmeket készítettek. Tény végül az is, hogy 1974-tôl máig 7 játékfilm-forgatókönyv tervüket utasították el a fent említett különbözô mûhelyek (az egyiket pl. annak dacára, hogy 1975-ben megnyerte a BBS forgatókönyv-pályázatát). Vagyis Gulyásék nem a „dokumentum” megszállottai a „fikcióval” szemben, mégha filmes mûködésük eddigi eredménye ezt is látszik igazolni. Hiszen bizonyos témák inkább a dokumentumszerû, mások a fikció feldolgozását igénylik, a döntô mindig az: milyen mélyen és átfogóan sikerül érzékileg átélhetô formában elkapnia a választott életanyagot.
Az ôket mozgató megismerésérdek két irányban késztet elmélyülésre: egyfelôl arra törekszenek, hogy a kamera elé kerülô emberek személyes sorsa a maga egészében kibontakozhasson, s ezért nem csak azt teszik lehetôvé, hogy az adott ügyben érdekelt személyek megszólalhassanak, hanem - és ez a
döntô - mindenkinek megadják az „utolsó szó jogát”, vagyis azt a lehetôséget, hogy az eseményeket az egyes résztvevôk egész élettörténetükkel hozzák összefüggésbe és ebbôl az átfogó, csak számukra adott szempontból adják elô személyes értelmezésüket. Másfelôl igyekeznek az adott ügy minden lényeges összetevôjének és szereplôjének utánajárni és az ellentmondó véleményeket szembesíteni egymással. Ehhez általában azt a módszert választják, hogy még a forgatás alatt levetítik a már fölvett anyagot az érdekelteknek, akik így idôben megismerkedhetnek a többiek nézeteivel, s az erre adott reakciójuk szintén bekerül a filmbe. Így egy rétegzett, sokszempontú és dinamikus képet kapunk, amelynek módosítására a forgatás befejezéséig
bárkinek lehetôsége van, s ezáltal jelentôsen csökken a partnerek kiszolgáltatottsága. E módszer következetes érvényesítése a filmek hitelességének záloga. Ám az, hogy teret engednek a személyiség kibontakozásának, nem jelenti egyszersmind azt is, hogy megállnának a részproblémák részleges rögzítésénél. (…)
Alkotói magatartásuk azon az egyszerû felismerésen nyugszik, hogy ábrázolják bár a valóság elsô látásra legkonszolidáltabb, legsimább, legegyszerûbb szeletét, ha kellô megfigyelôképességgel, türelemmel és életanyag iránti tisztelettel végzik munkájukat, mindig elôbuk- kannak a téma rejtett összefüggései,
emberi tragédiákról lebben föl a fátyol, vagyis az eredmény, az elkészült mû mindenképpen az egészrôl fog szólni. (…)
Ezért a forgatást sosem elôzi meg náluk a terep elôzetes „megdolgozása”, akik filmjeikben megszólalnak, azok „egyenesben” beszélnek, vagyis nem már elôzôleg többször elpróbált, a filmesek instrukciói szerint „kifésült” szöveget mondanak, s ahogyan a szereplôk, úgy maguk a filmesek is ki vannak téve a
szituáció egyszeriségének, megismételhetetlenségének. A nézô számára így a Gulyás-filmek nemcsak az ábrázolt valóságot dokumentálják, hanem az ábrázolt valóság megismerésének folyamatát, e megismerés lehetôségeit és korlátait úgyszintén. Hogy a nézônek meglegyen ez a tudása, ezért bánnak
olyan óvatosan a vágással, ezért szûkítik szinte kizárólag technikai szintre, s ezért alkalmazzák oly ritkán az értelmezô vágás eszközét, hiszen ez már olyan utólagos beavatkozás az anyagba, ami megzavarja a megismerési folyamat jelenidejûségét. S minthogy a mûvek mindig az egészre kérdeznek, ezért
Gulyásék eddigi életmûve annak is igen tanulságos dokumentuma, hogy mennyire lehetséges dokumentumfilmes eszközzel ma Magyarországon az egész társadalom mozgástörvényeinek, ellentmondásainak, uralkodó tendenciáinak átfogó megismerése. (…)

A programokról részletesen:

KIÁLLÍTÁS (Kultúrközpont, Néprajzi Múzeum)
• az 56-os Intézet 1956-os témájú könyvei
• Domján József 56-os fametszetei
• 56-os dokumentumok, fényképek

FILM
Az 56-os Intézet dokumentumfilmjei ( http://www.rev.hu )
12 voltam 56-ban animációs dokumentumfilm
A naplót írta: Csics Gyula
Rendezte: Edvy Boglárka és Silló Sándor
Egy budapesti fiú 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Ebben még nem lenne semmi rendkívüli, de a fiú a forradalomról akar naplót írni. Közel van a tûzhöz - szó szerint, utcájukban a harcok közben kigyullad egy áruház, nap mint nap lövöldözést hall. Közben gyûjt. Tárgyi emlékeket egy „forradalom” feliratú dobozba, üvegszilánkot, röpcédulákat, újságkivágásokat és rajzokat a naplóba. Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat, a távoli városrészekbôl érkezô ismerôsöket. Hatalmas, elôtte papíron megtervezett sétákat tesz, barátjával, Jancsival. Mindezt lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét: hegedûórára jár és külön-németre, diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon mûhelyében Kossuth címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzbôl Verne és Mark Twain könyveket vesz. Jancsival elterveznek egy egész, még nem létezô várost, ahol az utcákat a forradalom hôseirôl nevezik el. Nagyon „képben van”. Kívülrôl tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyûjt a villamoson, lerajzolja a szétlôtt házakat. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem.
Forró ôsz a hidegháborúban-Magyarország 1956
ismeretterjesztô dokumentumfilm
Rendezte: Kóthy Judit és Topits Judit
„Ezerkilencszázötvenhat. Csak tizenegy éve, hogy véget ért az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja. Már tizenegy éve, hogy az emberiség története legpusztítóbb fegyvereinek árnyékában él. Mostanában mintha enyhülne a dermesztôen hideg politikai klíma. Az egymásnak feszülô ellenfelek a
szónoki emelvényeken és a tárgyalóasztaloknál békés egymás mellett élésrôl beszélnek. Ôsszel azonban kizökkenni látszik a világ az új rendbôl. Súlyos válság üti fel fejét a megosztott Európa közepén és a Közel-Keleten.”
Hiánypótló összefoglalás, amely világpolitikai összefüggésekben mutatja be az 1956-os magyar forradalom történetét. Áttekinti a II. világháború utáni status quo kialakulását, a hidegháborús korszak sajátosságait, a magyar forradalom közép-kelet-európai és hazai elôzményeit. Korabeli dokumentumokkal ábrázolja a forradalom eseményeinek és bukásának külföldi visszhangját, a nagyhatalmak politikai megfontolásait és magatartását. Számba veszi a forradalmat követô elvándorlást és a megtorlás áldozatait.
Az ismeretterjesztô történelmi dokumentumfilm képanyagát jelentôs mértékben gazdagították az amerikai, francia, német, angol és orosz archívumokban újonnan felkutatott, egykorú filmtudósításokból vett idézetek.
Oly távol, messze van hazám dokumentumfilm
Rendezte: Góczán Flórián
Oly távol, messze van hazám...
Csak még egyszer láthatnám.

Az 1956-os forradalom köré szövôdött legendárium szerint október 23-án már dörögtek a fegyverek a Magyar Rádió elôtt, amikor ennek a dalnak a stúdiófelvétele elkészült. A fáma szerint a dalt elôször lemezre éneklô énekesnô, Boros Ida egy hátsó kijáraton menekült ki az ostromlott épületbôl és - meg sem állt Bécsig. De a dal szólt. Itthon a Néprádió kikapcsolhatatlan és lehalkíthatatlan hangszóróiból és külföldön a menekülttáborokban egyaránt.
Az égbolt, felhô, vén hold, szellô
Mind róla mond mesét csupán.

Az 1956. november 4-én Kádár János vezetésével megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívást intézett a magyar néphez, amelyben többek között az is elhangzott, hogy a kormány nem tûri meg, hogy bárkit is üldözzenek azért, mert az októberi eseményekben részt vett. Ezt a kijelentést Kádár János novemberben többször is megismételte. - És az emberek hittek neki, hát hogyne hittek volna! A rokonok, az édesanyák, a testvérek és vôlegények, az ismerôsök habozás nélkül megírták a távolbaszakadtaknak a jó hírt.
Holdfényes májusok, muskátlis ablakok
Hozzátok száll minden álmom.

Az 1957. március 28-ára összehívott országos bírói értekezleten elhangzott tájékoztató szerint a kormány elnöke nem hirdethet amnesztiát, Kádár szavai pusztán politikai nyilatkozatnak tekinthetôk, és igenis meg kell indítani a büntetôeljárást mindazok ellen, akik 1956. október-decemberben tudtak és mertek valamit tenni a szabadságért. Hogy Kádár János ôszintén gondolta-e az 1956 novemberében elhangzott felhívását, vagy tudatosan hazudott - ezt már sohasem fogjuk megtudni.
Ott, ahol él anyám, ott van az én hazám
Ott lennék boldog csupán.

Aki hitt Kádárnak, hitt a rokonok, ismerôsök szavának és persze, aki hitt ennek a dalnak, az hazajött. Aki pedig hazajött, azok közül sokakat elítéltek. Rövidebb vagy hosszabb börtönbüntetésre. Tizennégyen voltak, akiket halálra. - Bartók János, Földesi Tibor, Huszár László, Kiss István, Kóté Sörös József,
Nickelsburg László, Preisz Zoltán, Steiner Lajos, Sticker Katalin, Tihanyi Árpád, Török István, Újvári József, Veréb László, Zsigmond Imre. Róluk szól ez a film.
A jugoszláv kapcsolat dokumentumfilm
Rendezte: Góczán Flórián
Szakolczai Attila bevezetôje a filmhez
„A kisrádió mellett az édesanyám este mindig kézimunkázott. És hallgatta a rádiót. És láttam, hogy sír. És peregnek az arcán a könnyek. És kérdeztem, hogy miért sír. És azt mondta, hogy Marika, lövik a rádiót. És akkor én ezen nagyon megütköztem, hogy hát ketten vagyunk a szobában, és mi az, hogy lövik a rádiónkat, a készülékünkkel semmi gond nincsen.”
„Nemcsak mi, itteni magyarok, hanem az itteni szerbek, szurkoltak és örültek neki. És ez általános volt. Általános volt az, hogy örültek, szurkoltak annak, hogy hát sikerült a magyar forradalom.”
Igen. A határon túl, Jugoszláviában magyarok, szerbek, horvátok aggódtak és szurkoltak az 1956-os magyar forradalom sikeréért. Aztán váratlanul, részt is kellett venniük az eseményekben, ha nem is a harcokban, de a menekültek ellátásában.
1957 elején ugyanis a Kádár-kormány lezárta a magyar-osztrák határt, így elvágta a fô menekülési útvonalat a Nyugat felé. Ezután a magyar menekültek Jugoszláviában kerestek menedéket. Eleinte csak napi öt-hatszázan lépték át a határt, de két héten belül tízezerre rúgott azoknak a száma, akik erre indultak el. És a hónap utolsó napján, amikor a magyarok valósággal özönlöttek át a határon, Jugoszlávia már képtelen volt megbirkózni a menekültkérdéssel. A kritikus helyzetben a nyugati országok és legfôképpen az Egyesült Nemzetek Szövetsége nyújtott segítséget.
Végül is összesen 19 880 magyar menekült lépte át a jugoszláv határt. Közülük 2700 késôbb visszatért Magyarországra, úgy ötszázan Jugoszláviában telepedtek le. A többiek továbbmentek nyugat felé. Franciaország, Belgium, Svájc, késôbb Svédország és Dánia is fogadott be magyar menekülteket. De
voltak, akik messzebbre, a föld másik oldalára, Kanadába, Ausztráliába vagy Új-Zélandra kerültek. Filmük néhány sorsot villant fel, néhányat a menekülôk, a letelepülôk és a helybéli segítôk közül.
Harminckét sor - 1956 dokumentumfilm
Rendezte: Mérei Anna
A film az 1956 utáni megtorlás idôszakának eseményeirôl szól: két család (egy értelmiségi és egy munkás), Vásárhelyi Miklós és Bali Sándor otthon maradt feleségének, gyerekeinek példáján mutatja be a börtönre ítélt férfiak családjának helytállását, a kort, a társadalom szülte nehézségeket. A személyes sorsok felidézik azt is, hogyan élte meg a magyar társadalom 1956 bukását és a megtorlást, hogyan viszonyultak az áldozatokhoz. A film számmisztikája: a 32 sor a börtönbôl írható level sorainak számára utal, a film (biztosan nem véletlen) hossza pedig csendes tisztelgés a forradalom elôtt.Gulyás János dokumentumfilmjei
Ismeretlenek “Jogunk van megemlékezni a mártírokról...”
Az Inconnu Csoport 1987-ben alakult Szolnokon. A kezdeti hard-edge után akciókkal, happeningekkel, performance-okkal jelentkeznek, de a hivatalos szervek és a rendôrség zaklatásainak következtében mûveik egyre politikusabbá váltak (BM = Botrány mûvészet) Szolnokról való kitiltásuk után Budapesten csatlakoznak az ellenzékhez, szamizdatokat nyomtatnak, borítókat, plakátokat készítenek. Önálló újságjuk az
Inconnu Press. Artéria Galériájukban kiállítások mellett politikai megemlékezéseket tartanak, elsôsorban az 1956-os forradalommal kapcsolatban, Krassó György vezetésével.
1988-ban egy, majd a következô évben, még 300 kopjafát állítanak fel a 301-es parcellában a mártírok emlékére, de az ünnepségre nem engedik be ôket.
“Kárpótlásra az jogosult...” 46 év a Szovjetunióban
Kulcsár Antal 1944-ben került orosz fogságba és csak 1990-ben tudott hazatérni...
Közben ötször próbált megszökni, melyekért 2,3,5, 7 és 10 évnyi börtönbüntetésekre ítélték, s így bejárta a Szovjetuniót Kárpátaljától Csukotkáig és Lett országtól Afganisztánig...
Portréfilm Dr. Pákh Tiborról
I. rész Egy deklasszált pert akartak összehozni...
Az elsô részben Pákh Tibor a Konkoly Thege-i birtokon töltött gyerekkorát eleveníti fel, katona éveit és egészen abszurd fogságba esését fegyvertelenül, május 9-én, melynek következtében három év alatt 21 lágert jár meg. Hazakerülése után tudja meg, hogy édesanyját az orosz katonák ölték meg, majd sikerül befejeznie az elkezdett jogi tanulmányait, de mivel apját, s így bátyjával együtt ôt is kuláknak kiáltják ki, csak fordítóként tud elhelyezkedni. Több munkahely után Csepelen kap fordítói állást, majd részt vesz az 1956 október 23-i tüntetéseken, a rádiónál is jelen van, majd 25-én a parlamenti vérengzésnél ô is megsebesül és kórházba kerül. Felépülése után még visszakerül munkahelyére, de amikor hatására teljes környezete nem írja a tiltakozó jegyzéket, hogy vegye le a napirendrôl az ENSZ a magyar kérdést, elbocsájtják és csak alkalmi fordításokat tud vállalni. 1960-ban nyugatra juttatott levelekért letartóztatják. Pere koncepciós jellegérôl csak 2000-ben kap bizonyosságot, amikor betekinthet a Történeti Hivataltól kapott III/III-as jelentésekbe.
Tárgyalásán a bíró halált kér büntetésként, amit végül 15 év börtönre csökkentenek.
II. rész A történelem igazolt...
A film második része Pákh Tibor perével és a börtönévekkel kezdôdik (amely idôszakról még mindig nem kapta meg Pákh Tibor az összes III/III-as anyagot) ahol tiltakozik az 1963-as amnesztia részlegessége ellen, a börtönben mûködô operatív osztály mûködése, kihallgatásai ellen, s amikor nem hajlandó vallomást tenni az operatív osztály embereinek, éhségsztrájkot kezd. Eleinte mesterséges táplálásokkal próbálják megtörni, majd 1966-tól 1971-ig rendszeresen sokkolják. Elektro- és inzulin sokkolás mellett hibernálást is alkalmaznak, sôt a sokkolásról készült filmfelvételeket is végig nézetik vele.
1971-ben, amikor kikerül a börtönbôl, kétféle ellenôrzést írnak elô, rendôrségit és pszichiátriait, mely egészen 1976-ig tart.
A nyolcvanas évek elején kiutazik Lengyelországba, hogy Potkowa Lesznában, a Kuronék által az emberi jogokért szervezett éhségsztájkhoz csatlakozhasson, egyetlen magyarként. Következô kiutazásakor azonban egy civil két határôr kíséretében leszállítja a vonatról és elveszik útlevelét.
A jogtalan útlevél bevonás miatt tiltakozó levelet ír a legfôbb ügyésznek és közli, hogy amíg nem orvosolják ügyét éhségsztrájkolni fog, amit el is kezd az Egyetemi templomban. A rendôrök letartóztatják és az elmegyógyintézetbe szállítják, ahol ismét a haliperidolos infúziós kényszergyógykezelést alkalmazzák.
Rendszeres résztvevôje a különféle tanácskozásoknak és konferenciáknak, ahol különféle ügyek érdekében szinte az elsôk között szólal fel. A História klubban, az Új Márciusi Front vitáján és Esztergomban az Egyháztörténeti Kongresszuson Mindszenty rehabilitálásáért, a Jalta szemináriumon és a Varsói
Szerzôdés harmincadik évfordulóján az önrendelkezési jogról és a jóvátételrôl, az Igazságügyi szakértôk Nemzetközi Konferenciáján és a Nemzetközi Agykutatók Konferenciáján a pszichiátriai visszaélésekrôl.
Állandó résztvevôje a különféle tüntetéseknek és megemlékezéseknek, melyeket a forradalom kitörésének napján, illetve Nagy Imre kivégzésének emlékezésére tartanak, de a tiltott március 15-i összejöveteleken is ott van, amiért kétszer, 1985-ben és 1986-ban, a nyílt utcán rabolják el, zárt autóban hurcolásszák és megsemmisítéssel fenyegetik. Svájcból Duran professzort küldi az Amnesty Internationál elmeállapota megvizsgálására, akivel napokat tölt együtt, s miután a professzor egy bécsi elôadásában kiemelten foglalkozik Pákh Tibor ügyével, 1992-ben rehabilitálja az amerikai ügyvédi kamara, majd a következô évben az Amerikai Pszichiátriai Társaság Nemzetközi Titkársága fordul levélben a Magyar Pszichiátriai Társasághoz rehabilitálása ügyében, amit végül csak 1995-ben kap meg. Aranydiplomáját 1999-ben vehette át a Jogi Egyetemen.
Szamizdatos évek I.-II. rész
Az utókor hajlamos elfelejtkezni a közkatonákról

"1997-ben megtudtam, hogy Modor Ádám könyvet készül írni a Katalizátor Irodáról, felkeresve egykori munkatársait, szerzôit és segítôit, miközben kutatásokat végezne a Történeti Hivatalban a III/III-as jelentésekrôl.
Felajánlottam, hogy szívesen elkísérném kamerával és rögzíteném a szituációkat és riportokat. A forgatások végül kiterjedtek más szamizdat készítôkre is így a Beszélô folyóiratra is, ahol fôleg a "közkatonákra" koncentráltunk, (akiket többnyire elfelejtettek, elhallgattak, akikkel nem készültek interjúk, TV riportok), tehát a segítôkre, nyomdászokra, papír és festék szállítókra, terjesztôkre, a lakásukat is kockáztató kölcsönadókra, akik sokszor annyira komolyan vették a konspirációt, hogy másokat se engedtek közelükbe, az életükbe…" Gulyás János
Semmisnek kell tekinteni
Deportálások a Szovjetunióba - 1956
1996-ban forgatta Gulyás János ezt a filmet. Nagyon kevés ember tud róla, hogy az elfogottakat kivitték a SZU-ba, s volt olyan is aki csak 10 évvel késõbb került haza.
A magyar valóság Filmeket koboztak el a Gulyás-fivérektôl
Ha valaki nem hallotta Gulyás János és Gulyás Gyula nevét, az jelentôs részben annak tudható be, hogy a magyarországi tévécsatornák mûsorán csak ritkán szerepel dokumentumfilm. A filmesek éppen e mûfajban alkottak maradandót.
Nemrég a Kijevi Magyar Napok keretében Gulyás János "Semmisnek kell tekinteni..." címû filmjét is megtekinthette a közönség. Bár a szerzô szomorú témát, az 1956-os forradalom utáni deportálásokat dolgozta fel, a publikum vastapssal méltatta a produkciót.
- A bátyámmal, Gyulával eleinte kisebb játékfilmeket készítettünk. Egy-két dokumentumfilmünknek köszönhetôen 1978-ban bekerültünk a Balázs Béla Stúdióba. Vetítéseken, vitákon stb. vettünk részt. Késôbb elindult egy szociográfiai sorozat, amibe sokan bedolgoztunk. A vezetôség megtekintette, és ha látott benne fantáziát, folytathattuk a munkát, s el is köteleztük magunkat a tényfeltáró filmezés mellett. 1992-ig a bátyámmal együtt dolgoztam, majd szétváltunk. Operatôrösködtem, tanítottam, voltam a Magyar Televízió stúdióvezetôje is. 1999 óta egy családi "kényszervállalkozást" mûködtetünk. Az idén
két pályázatot is benyújtottam, egyik sem nyert...
Gulyás János több mint 40 filmet forgatott a bátyjával, 30-at pedig más alkotókkal. A legbüszkébb a "Törvénysértés nélkül" c. filmjükre, mely a hortobágyi deportálások tényét tárja fel, s elnyerte a magyar filmszemle fôdíját.
A már említett magyar napokon az idôsebb Gulyás-testvér egy 1848-49-es témájú játékfilmmel mutatkozott be. (…)
- Még amatôr filmesként, 1969-ben Erdélyben, Széken forgattunk egy filmet - veszi vissza a szót Gulyás János. - Ezt a 90-es években ismét elôvettük. A forgatás közben szembesültünk azzal, miként és mennyire megváltozott ez a hagyományait oly féltékenyen ôrzô közösség is. A kockamánia miatt elsikkadt
a népi építészet. A bútorokat eladták, a szôttesek helyett már mûanyag terítôk kerültek az asztalra.
Egy másik vállalkozásunk 1983-tól 89-ig tartott, amikor is Kallós Zoltán balladagyûjtôrôl készítettünk portréfilmet. Részben az életérôl is beszélt, de elkísértük azokra a helyekre, ahol a gyûjtômunkáit végezte: Gyimesbe, Moldvába, a Mezôségre. Felvettük, hogyan gyûjtötte a balladákat, énekeket, az esküvôi és egyéb népi szokásokat.
Erdély mellett, ahol egy esetben filmeket koboztak el tôlünk, a Vajdaságban is forgattam. A 70-es években sokan Németországban keresték kenyerüket, melyrôl szintén film készült "Vendégmunkás maradtam végig" címmel. Különbözô életutak sorakoztak fel. Bemutattam, hogyan mentek tönkre az otthon maradottak. A legtöbb esetben, sajnos, szétestek a családok.
Térjünk vissza a "Semmisnek kell tekinteni..." c. dokumentumfilmhez. Pereg a film: Rohan a vonat, valahová Sztrij felé... 56-os hôsök emlékeznek a forradalom kirobbanására. Vérengzés, fogság, majd irány a Szovjetunió... Vonatból kidobott levelek, megüzenve haza az immár elkerülhetetlent.

 

2006 szeptember 15-én, pénteken este 7óra 30
"NAPFÉNYFIA" önálló est


TOLCSVAY BÉLA zeneszerzô, zenész

Élô koncert, régi és új dalokkal. A szülôföld, a természet és az élet éltetésérôl.

Tolcsvay Béla 1946-ban született, hat éves korától zenél, 21 évesen alapította meg a Tolcsvay Triót, Kubától-Ausztráliáig bejárta a földet, választott "szakmája" énekmondó. Ha bárki valaha hallotta zenéjét, látta a mûvészt elôadás közben, az tudja, érti és érzi, hogy itt nem egy mindennapi zenei életútról, mûvészrôl és mûvészetrôl van szó.
Tolcsvay Béla - zenéjében a népi elemeket tudatosan alkalmazva - egyike azon kevés felbecsülhetetlen értékû kulturális kincsünknek, aki a maga választotta módon és stílusában ezeket az értékeket nemcsak képviseli, hanem mûvészetén keresztül át is adja!
Tolcsvay Béla zenéjének a mai értékvesztett világban nélkülözhetetlen értékmegôrzô szerepe van.

Minden mûvész a fényt hirdeti! A Naphérosz, - a Napfényfia - az égbôl született ebbe az anyagi világba. Minden mûvész saját karmája szerint éli meg a maga valóságát, és mint közvetítô - ég és föld között - hírt ad és hoz a követendô útról. Nemcsak a mûvész, hanem minden ember útkeresô, de csak önmagán keresztül vezet az út, a megtisztulásig. Addig nem tudja megtalálni élete célját senki sem, míg nem fogadja el önmagát. Ha le tudja gyôzni saját rossz tulajdonságait, akkor élheti életét boldogan. Vallja Tolcsvay Béla A NAPFÉNYFIA címû mûvében. Az égig érô fa meséje által ihletett mû mondanivalójának kifejezésmódjában erôsen kötôdik a hagyományokhoz. A nép, a múlt élô hagyományaiból táplálkozva, önmagán keresztül próbál, a jelenben élve a jövôben bízni.

Tolcsvay Béla önéletrajza
1946-ban születtem Budapesten. Hat éves koromtól csellózni tanultam. 1961-ben elôször tánciskolában, majd saját együttesemben, gitáros énekesként muzsikáltam.
1967-ben megalakítottam a TOLCSVAY-TRIO-t testvéremmel, Lászlóval és Balázs Gábor bôgôssel. 1968-ban megnyertük a "ki mit tud"-ot a TV-ben. A népzenei elemek felhasználása ettôl kezdve tudatosult bennem. 1970-73-ig Tolcsvayék és a Trio néven szerepeltünk. Tagja lettünk a "KITT-egyletnek", mely 1973-ig mûködött. (Illés, Koncz Zsuzsa, TOLCSVAY)
1973 júniusában megszerveztem és megrendeztem AZ ELSÔ MAGYAR POPFESZTIVÁLT Miskolcon.
1973 végén újjáalakult a TOLCSVAY TRIO, és azóta is a mai napig muzsikál. Emellett önállóan is fellépek, mint énekmondó.
1976-ban Latinovits Zoltán elôadóestjein közremûködtünk. 1968-ban Bp-i Bem rkp.-on megalapítottam a FOLK-BEAT KLUBOT, 1972-ben a KEK-KLUBOT Budapesten, 1981-ben POMÁZI-TOLCSVAY TANYÁT, 1994-ben a HUNYADI KLUBOT, 1998-ban a mai napig is mûködô THÖKÖLY KLUBOT.
Önálló mûsoraimmal járom az országot, és olykor a világot is. Számos fellépésem volt Kubától Ausztráliáig. A határon túli magyarsággal szoros mûvészi kapcsolatot tartok.
A dalaim szövegét és zenéjét magam írom. Számos verset is megzenésítettem. Színpadi mûvekhez kísérôzenét szereztem.

Kronológia:
1967. TOLCSVAY TRIO - ALAPÍTÓJA
1968. KI MIT TUD I. DÍJ (FOLK-BEAT) MTV.
1969. EXTÁZIS 7-10-IG (FILM)
1973. PETÔFI 73. (FILM)
1972. ELSÔ TOLCSVAY NAGYLEMEZ
1973. I. POPFESZTIVÁL - MISKOLC (FÔSZERVEZÔ)
1976. LATINOVITS ESTEK (KÖZREMÛKÖDÔ)
1976. AGRIAI JÁTÉKSZIN -BALASSI B.: SZÉP MAGYAR KOMÉDIA (ZENESZERZÉS)
1976. FAZEKAS M.: LUDAS MATYI (ÉNEKES)
1976. SIMAI KRISTÓF: SZERELEMFÉLTÔK (ZENESZERZÉS)
1978. - ÉGIGÉRÔ FA - GYERMEKMÛSOR TÚRNÉ
1981. RADNÓTI SZINPAD - SOPHOKLÉSZ: THARAKISZI NÔK (ZENESZERZÉS)
1982. THÁLIA STÚDIÓ - CSÖRSZ ISTVÁN: KÉK A TENGER (ZENESZERZÔ)
1978. MADÁCH SZINHÁZ - SHAKESPEARE. LÓVÁ TETT LOVAGOK (TOLCSVAY TRIO ZENÉL)
1986. MAGYAR MISE: SZÖVEGÍRÁS ÉS ELÔADÁSAI (CD)
1986. SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK
1986. MARGIT SZIGETI SZAB. SZINPAD + NSZK TÚRNÉ
1988. JÓKAI: KÔSZIVÛ EMBER FIAI - (KISÉRÔZENE ARANY JÁNOS SZINHÁZ BP)
1983. A KONCERT - ELÔADÁS + FILM
1992. NAPFÉNYFIA ÖNÁLLÓ ALBUM + GÖDÖLLÔI BEMUTATÓ MTV ÉLÔ EGYENES ADÁSA
1993. FERTÔRÁKOSI KÔFEJTÔBEN ( PÁNEURÓPAI PICKNICK)
1994. TOLCSVAY TESTVÉREK - BUDAPEST SPORTCSARNOK ( CD FELVÉTE)
1994. ILLÉS LAJOS: CANTUS HUNGARICUS - ÉNEKES SZEREP
1994. HUNYADI KLUB ALAPÍTÁSA - TOLCSVAY TRIO
1995. AUSZTRÁL TURNÉ (SZÓLÓ)
1996. RIJJADÓLEÁNY (TÜNDÉR ILONA) MISZTÉRIUM JÁTÉK
1998. CSILLAGLÁNC - SZERTARTÁSJÁTÉK
1999. VASVÁR - FÉNYKÖSZÖNTÔ - SZERTARTÁSJÁTÉK
1999. TOLCSVAY TRIO - AUSZTRÁLIAI TURNÉ
2000. TOLCSVAY TRILÓGIA / NAPFÉNYFIA, RIJJADÓLEÁNY, CSILLAGLÁNC/ CD+MC
1998. THÖKÖLY KLUB ALAPÍTÓJA
2001. DUNA TV PORTRÉ FILM - LÁNC, LÁNC, CSILLAGLÁNC
2002. LEGYEN ÚGY MINT RÉGEN VOLT (CD+MC)
2002. THÖKÖLY KLUB 2002. ÉLÔ KONCERT (CD+MC)

Tolcsvay Béla, a Magyar Köztársaság kiskeresztjének kitüntetettje, a Magyar Szellemi Védegylet díjazottja. Tagja a Százak Tanácsának, valamint a Magyar Köztársaság Mûvészeti alapjának. A Thököly Klub elnöke. Szerkesztôbizottsági tagja a Vár címû irodalmi folyóiratnak, valamint az Új Idôknek. Elnyerte a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetô címet, tiszteletbeli tagja a Trianon Társaságnak. Tagja a Magyar Szerzôi Jogvédô Egyesületnek (Artsijus), és végül de nem utolsó sorban Lepsény díszpolgára.


Magyar Fesztivál 2006, június 21- 24

Program

Szerda, június 21


Este 6:30 "KULTUR-KÓSTOLÓ" (Szabadtéri program)

- Rozsdamaró népzenekar, Budapest
az interneten

- ifj Zsuráfszky Zoltán és Gera Anita Magyar Állami Népiegyüttes, Budapest

A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES
Magyar Állami Népi Együttes az egyik legnevesebb magyar népiegyüttes. 1951-ben alakult azzal a céllal, hogy Magyarország és a magyar lakta területek zene, tánc és öltözködési kultúráját valamint közösségbeli magatartását megismerje, tanulmányozza, magáévá tegye és ezeket az értékeket magas müvészi fokon közvetítse a magyar közönség és a világ közönsége felé. Fennállásának több mint öt évtizede alatt az Együttes teljesítette nemes feladatát, életre keltette és szímpadra vitte a magyar nép gazdag kultúráját.
A gazdag, színpompás repertoár az Együttest egyben a világ legtöbbet utazó együtteseinek rangjára emelte. Az 50 év alatt az Együttes 4 világrész 44 országának színpadain lépett fel és több mint 7,5 millió nézö elismerését vívta ki. Az utóbbi években az Együttes különleges érdeklödést keltett az USA- ban - ezt bizonyítja a Columbia Artist háromévenkénti, három hónapra szóló meghívása - és a Távol-Keleten egyaránt.
Az Együttes 34 táncosból, 14 tagú cigányzenekarból és egy 5 tagú népzenei kiszenekarból áll. A rendkívül gazdag repertoár autentikus táncanyagra épül, a koreografiák közül néhány elzárt falvak féltve örzött kincseit dolgozza fel, évszázadokra visszanyúló mozgásanyag felhasználásával. Az öttagú kiszenekar hagyományos hangszereken játszik és a variációkban gazdag magyar népzenét teljes pompájában a legmagasabb müvészi szinten mutatják be. A Oláh Jenô vezette világhírû cigányzenekar a zenekari kíséret mellett önálló zenekari darabokat is elöad, gazdag repertoárjuk olyan magyar és nemzetközi klasszikusokat szólaltat meg, mint Liszt, Bartók, Kodály és Brahms. A külföldi és vidéki fellépések mellett a Magyar Állami Népi Együttes évi 90-100 elöadást tart Corvin téri székházában, a Budai Vigadóban.

- Kodály Táncosok, Toronto
az interneten

- Dara Vilmos és barátai, Budapest
az interneten


Este 7:30 Kiállítás megnyitók Ingyenes program!

LOKI GILI Project - a City Hall-ban kiállított anyag!

- "LOKI GILI - A BÁNAT DALA, A REMÉNY DALA"
2 "Murál" és egy "Multimedia szôttes" Árpád terem

THE ROMA MURALS
The murals were painted by Gyongyi Hamori, Hajnalka Hamori, Nazik Deniz, Maria Vincze, and Rita Korosi, with Red Tree artist Amelia Jimenez, Red Tree/Roma Community Centre painter Lynn Hutchinson, volunteer artist Samina Mansuri and community animator Sue Fazekas.
The women had never painted before, and discussed together what images, feelings and experiences they wanted to convey. They began by doing individual drawings, and when the main images were chosen they were drawn onto the canvas. With guidance, encouragement and support, the women soon began to paint freely and experimented with colour and design. They have produced two works that are vibrant and rich in their intensity, communicating sadness, joy, and love of family and community.
In the first mural we see the traditional life: caravans, horses, dancers and musicians. Food cooks on a fire. The fields are scattered with poppies, symbol of the Roma. The painters say, "The Roma are like poppies, for if you tear them from their roots, they die."
The second mural tells a story about coming to Canada. The man on the left (in Budapest, Hungary) sells his small apartment in order to pay the cost of coming to Canada for a better life. He flies on Air Canada to Toronto, and we see Lake Ontario and the Toronto skyline on the right. He transforms himself to appear more Canadian‚ - shaves off his beard, changes his wardrobe. But Canada has decided to send him back and he returns to Budapest again, where without a home he is seen with his family sleeping outdoors under the trees. Lynn Hutchinson

WOMEN'S MULTIMEDIA QUILT
Visual artist and Red Tree member Amelia Jimenez and community animator Sue Fazekas gathered with a small group of Hungarian Roma women - Gyongyi Hamori, Hajni Hamori, Rita Korosi, Maria Vincze and Elvira Kofalvi - and taught them silk-screen printing. The idea was to encourage the women to express themselves in a way that they had never done before while learning a skill that they would be able to use anywhere in the world.
Some of the women involved in this project are failed refugee claimants facing removal from Canada. One of our participants, Elvira, was sent back to Hungary with her family during our project.
The learning process led to the creation of the quilt that you see here. The quilt represents comfort and portability. It shows that while there is no permanence in their lives, they are still able to find comfort in small objects that they are able to carry with them wherever they go, as a symbol of their story.
We had eight sessions to work on this project. The women found a way to show what was most important to them. The skirt demonstrates tradition; the horse and pyramid expresses the sorrow of the Roma who traveled over a thousand years in search of home and acceptance, and are still unable to find it; the tulip shows roots that some were able to grow; and the butterfly the road ahead.
What the pictures were not able to convey, words expressed. On the ribbons are these words in English, Romanes (language of the Roma) Hungarian and Romanian. They are expressions of joy, sorrow, fear and hope. Amelia Jimenez, Sue Fazekas


- "LENCSEVÉGEN KANADÁBAN" Magyar Roma gyerekek fotói Arany János iskola, 2.emelet

The photography component of Loki Gili originated with the idea that Roma youth would convey the essence of their community with photographs of its dynamism. Bela, Gergo, Zsolti and Scarlette each shared a camera for a week at a time. At the start of our Saturday afternoon sessions we would drop off that week‚s film at a one-hour lab and then head to a variety of local galleries, there taking time to discuss what we liked and why. Usually we agreed that the photography of emotion was most appealing. When finished, we would return to pick up that week‚s developed photographs and with the afternoon work in mind, make comparisons. Often, it was emphasized that the best art/documentary fosters an empathy and understanding of its subject matter. All four young Roma photographers succeeded in creating art that makes the viewer see the strengths and dignity of their community. John Pinel Donoghue
We visited different locations around downtown Toronto: a gallery on King Street one Saturday, High Park Zoo the following one, and Toronto Island and the A.G.O. At the end of each session, one of the kids was selected (randomly) to take a camera home and use up a roll of film.
The youth got to know each other and their families through evaluating one another's pictures, and most importantly, to have fun. I came away from this project with far more than I ever expected. The experiences and relationships were an added bonus to the photography skills and knowledge I initially thought I would gain. I enjoyed John's company and learned a great deal from him. I enjoyed working with these kids tremendously, more than I thought I could. I keep in touch with some of them to this day. They are great kids, who - if given the opportunity - will excel in anything they do. Ildiko Gulyas

- "ROMANI TRAJE" Vincze Mária festményei Mátyás pince

- "JERUZSÁLEM" (keresztények, muzulmánok, zsidók egy városban)
Sharon András fotómûvész kiállítása Tanácsterem 1. em.
az interneten

- TORONTÓI MAGYAR KÉPZÔMÛVÉSZEK kiállítása Petôfi terem
Bényei Andrew, Budai Elizabeth, Cserháti Péter, Körmendi Fred, Lipson Katerine
Majthényi Barbara, Prosenyák Steve, Tóth Rozália, Vajna Iringo

(A megnyitón közremûködik Budai Izabella fuvolamûvész, és Németh Pál hegedûmûvész)

- Este 9:00 Belépôdíjas $10

Disco Árpád Aula
DJ BÍRÓ
Bár nyitva!

délelôtt 11:30-tól

Kirakodóvásár, magyar ételek, sörsátor, zene ... (szabadtéri, a Ház elôtt)
- Délután többször fellép a Rozsdamaró zenekar
+ "Magyar Ugar" Zenei különlegességek a Torontói Független Magyar Rádió összeállításában

A Fesztivál alatt (minden délután) a Házban nyitva tart a Néprajzi Múzeum, a vadonatúj Computer Terminal (internetezés), a Kerámia Mûhely, valamint a Könyvtár, és az Arany János Iskola.
Az Árpád Aulában folyamatosan, élôben vetítjük a Foci VB meccseit! (a Bár nyitva)

 

Csütörtök, június 22

De. 11:30-tól
Kirakodóvásár, magyar ételek, sörsátor, zene ... (szabadtéri, a Ház elôtt)
- Délután többször fellép a Rozsdamaró zenekar, néptáncosokkal
+ "Magyar Ugar" Zenei különlegességek a Torontói Független Magyar Rádió összeállításában

Este 7:00
- "VERSEK ÉNEKE" Dara Vilmos és barátai Budapest (belépôdíjas)
A trió világzenét (world music) játszik. Magyar költôk verseit zenésítik meg. Gitárok, fúvós, és ütôs hangszerek. ( www.szekelymuhely.hu / www.tonett.com )

Este 8:00
A Zsuráfszky/Gera páros, a Kodály, és a Kitcheneri Táncosok fellépése. Zenél a Rozsdamaró

Este 9:00
Filmvetítés Rudolf Péter: Üvegtigris 2 magyar filmvígjáték (szabadtéri)

 

Péntek, június 23

De. 11:30-tól
Kirakodóvásár, magyar ételek, sörsátor, zene ... (szabadtéri, a Ház elôtt)
- Délután többször fellép a Rozsdamaró zenekar, néptáncosokkal
+ "Magyar Ugar" Zenei különlegességek a Torontói Független Magyar Rádió összeállításában

Este 7:00
- A Rozsdamaró együttes koncertje (szabadtéri)
majd "TÁNCHÁZ" az Árpád teremben

Este 9:00
Filmvetítés Diga Zsombor: Kész cirkusz magyar filmvígjáték (szabadtéri)

 

Szombat, június 24

De. 10:30-tól egész nap
"PONTOZÓ" Észak-Amerikai néptáncosok versenye!
/Kossuth Táncegyüttes, Kitchener; Bokréta Táncegyüttes, Montreál; Kodály Együttes, Torontó; Cserkész Népitánc Együttes, Hamilton; Életfa Népi Zenekar, New Jersey; Feketeföld zenekar, Torontó; Szikra Citera Együttes; Gyanta Együttes; Zsuráfszky Zoltán és Gera Anita, Budapest; Rozsdamaró Együttes, Budapest/

De. 11:30-tól
Kirakodóvásár, magyar ételek, sörsátor, zene ... (szabadtéri, a Ház elôtt)
- Délután többször fellép a Rozsdamaró zenekar, néptáncosokkal
+ "Magyar Ugar" Zenei különlegességek a Torontói Független Magyar Rádió összeállításában

Este 8:30
- "VISZLÁT MAGYARORSZÁG" (vegyes program zenészekkel, táncosokkal és vacsorával)
Zene: Rozsdamaró, Feketeföld, Dara Vilmos trió és a vendég zenekarok (Árpád terem, belépôdíjas)

Este 10:30-tól
- "TÁNCHÁZ" (Kodály terem, belépôdíjas)

A Fesztivál alatt (délutántól) a Házban nyitva tart a Néprajzi Múzeum, a vadonatúj Computer Terminal (internetezési lehetöség!), a Kerámia Mûhely, valamint a Könyvtár (könyvvásár!), és az Arany János Iskola.

Az Árpád Aulában folyamatosan, élôben vetítjük a foci VB meccseit! (a Bár nyitva)


Június 3-4, szombat/vasárnap

TRIANON

Június 3, szombat este 8

ÜZENET ERDÉLYBÔL


Kamara elôadás (versek és prózai mûvek felhasználásával), mely a békediktátum aláírásának pillanatát rögzíti.
Szereplôk: Gaál Annamária, Péterffy Lajos és Fall Ilona, a Nagyváradi Magyar Színház mûvészei.
Rendezte: Jakabffy Zsolt és Gaál Annamária
Elôadásukat a világ számos pontján, így Magyarországon is óriási elismeréssel fogadta a közönség!


Június 4, vasárnap délután 5


MAGYAR TRAGÉDIA

Trianonról tart elôadást Dr. Raffay Ernô budapesti történész, Trianon szakértô, az Antall-kormány egykori államtitkára, egyetemi tanár. Az elôadás után kötetlen beszélgetés, a hallottak megvitatása!
Dr. Raffay Ernô elôadásában érinti magát a békediktátumot, a hozzá vezetô történelmi utat, valamint elemzi a Horthy-korszak és a kommunista évtizedek viszonyát a trianoni helyzethez, végül pedig az 1990 óta eltelt másfél évtizedben elmulasztott lehetôségekrôl beszél.

Könyvbemutató: ismét megjelent a Püski kiadó gondozásában, immár sokadik kiadásban Dr. Raffay Ernô "Magyar Tragédia" címû kötete. Megvásárolható a helyszínen!
Dr. Raffay Ernô a Trianon film egyik alkotója, szereplôje. Ezért vasárnap délután 3 órától ismét levetítjük a filmet.

Délután egytôl nyitva a Mátyás Pince, ahol ebéddel, itallal várja a Kultúrközpont kedves vendégeit!

Hallatlanul izgalmas és érdekes elôadások részesei lehetnek; látogassanak el minél többen a Kultúrközpontba. Megjelenésükkel támogassák elôadóinkat, és nem utolsó sorban a Kultúrközpontot.
Aki szombaton és vasárnap is megjelenik a rendezvényeken kedvezményes jegyet válthat!

Belépô az Üzenet Erdélybôl címû mûsorra: $20
Belépô a "Magyar tragédia" címû elôadásra: $15 (filmvetítéssel együtt!)
Mindkét programra: $30


I. Magyar Borkóstoló



A borokat, bemutatja, Kanada két vezetô magyar borszakértôje: Szabó János "Mester Szomelié", és Szabó Zoltán, aki 2003-ban elnyerte a "Kanada Legjobb Borszakértôje" címet.

Borok:
- 1998-as évjáratú, 6 puttonyos Tokaji Aszú (Puklus pincészet) Különlegesen jó évjárat! Már csak néhány üveg található belôle világszerte!
- Pannonhalmi Tricolis
- Balatonlellei Muskotály
- Mátraaljai Pinot Noir
- Garamházi Cabernet Sauvignon Merlot


A magyar-francia trubadúr ismét Torontóban!

Michel Montanaro okcitán zenész, énekes, zeneszerzô

Montanaro 2001-ben lépett fel a Parameter klubban. Fergeteges sikert aratott!
Sajnos majdnem öt évet kellett várni, hogy ismét eljusson hozzánk.
Most, amerikai körútját megszakítva, Torontóban is fellép. Csak egy elôadás a Magyarházban!

"Michel Montanaro a szinpadon a legendás provanszi sárkányhoz hasonlít, minden mozdulatot zenei gesztussá formál, három szájával polifonikus szomját akarja oltani. Egyben oroszlán is, aki négy dobverôt forgat egyszerre oly virtuózan, hogy jó kis provanszi dobja is alig bírja követni." Yves Rousguist

Miqueu (Michel) MONTANARO

"Szaxofonos volt mielôtt megtalálta igazi világát a provance-i népzenében, ahová gyökerei is kötik.
Parasztzenészként - mint hagyományos dob-furulya játékos - fordult érdeklôdése a kortárs zene és a jazz felé.
Azoknak ajánljuk Montanarot, akik zenei csemegére vágynak. Egy elôadómüvész, aki ötvözi a mediterrán
és keleti zenéket. Estjén tradicionális és saját kompozíciókat ad elô. Virtuóz játékával egymaga képes teljes
koncert élményt nyújtani."

"A provence-i trubadúr Michel, azaz Miqueu Montanaro húsz éve koncertezik rendszeresen világszerte,
Magyarországra pedig visszatérõ vendég. Szinte minden hangszeren játszik, de szólistaként szívesen lép fel
mint dob-furulyás, mivel a dob és furulya az okcitán népzene jellegzetes hangszerkísérete. Az okcitán dél-francia kissebség, az "oc" nyelveket "mindössze" 10-12 millióan beszélik. Az okcitánok közül kerültek ki a középkori trubadúrok, egyik nagyhírû képviselõjük, az angolok késõbbi királya Oroszlánszívû Richárd volt.
Montanaro munkássága számos mûfajra kiterjed, elõszerettel játszik ismert kelet-európai jazz és jazzrock zenészekkel.
Rendszeresen dolgozik cseh, szlovák, magyar muzsikusokkal. Csaknem annyi idõt tölt Afrikában vagy a Távol-Keleten, mint Európában. Zenéjében hallható a számtalan zenei világ hatása, s szerencsére ez a rengeteg sokrétûség nem lesz áttekinthetetlen vagy erõltett, henem éppen ellenkezõleg, egy intelligensen, és igényességgel megalkotott zenei világ kerekedik ki belõle." BIOMUSIC, BudapestBár, büfé nyitva!

MONTANARO – SOLO
Michel Montanaro world famous musician from France playing flutes, drums & accordion

THE TRUBADUR OF PROVENCE

“Michel MONTANARO, is like the legendary Provence dragon; his every movement forms a musical gesture, three mouths always trying to quench his polyphonic thirst. At the same time, he is a lion twirling his four drum sticks with such virtuosity that his trusty little Provence drum can barely keep up.”
Yves Rousguisto


Március 15-i ünnepi müsor
Fellépnek: Dinnyés József verséneklô,: "Zúg Március", a Szt. Erzsébet templom Scola Cantorum Kórusa, Erdélyi Rózsa, Horváth Géza, és Dobi Gábor
Díszvendég (beszédet mond): Cselényi László, a Duna Tv elnöke

Zongora hangverseny este 6 órától!
Fellépnek: Szokolay Balázs világhírû zongoramûvész és testvére Szokolay Gergely, konferál: Széplaki Alíz a Magyar Rádió egykori bemondója
Mûsor:
Brahms: Magyar Táncok zongorára négy kézre / Hungarian Dances for piano four hands No. 1, 2, 5, 20, 21
Szokolay Balázs & Szokolay Gergely
Brahms: Magyar Tánc No. 7 Hungarian Dance No. 7
Dohnányi: C-dur Rapszódia Rhapsody in C major
Kodály: Hét Zongoradarab / Seven Pieces for Piano Op.11. No. 2 - "Székely keserves" - No. 3 - ..."esik a városban"
Bartók: Három Csikmegyei Népdal / Three Folksongs of Csikmegye
Siratóénekek No. 1, 2 / Dirges No. 1, 2
Román Népi Táncok / Roumanian Folk Dances
---------------------------
Szokolay: Vérnász Suite
Liszt: Magyar Rapszódiák / Hungarian Rhapsodies No. 17, 11.
Liszt: Les Preludes (1848) Szimfónikus Költemény zongorára négy kézre / Symphonic Poem for piano four hands
Szokolay Balázs & Szokolay Gergely



"Márczius Örökködike"
Dinnyés József budapesti daltulajdonos estje gyerekenek, és felnôtteknek


Dinnyés József budapesti daltulajdonos vers-irodalom estje

Elsô rész
"Mondjátok el" Fáy Ferenc énekelt versei (lemez bemutató!)

Második rész
"Ezek mi vagyunk" beszélgetés egy korszakról + zene (a 60-as, 70-es évek - a polbeat és "a nagy NEM")


"Válogatott rögtönzéseim"

Sándor György humoralista önálló estje


1964-ben az Egyetemi Színpadon jelentkezett elsô estjével. Mûvészi pályafutása különleges, egyéni stílust hozott. Szakított a kabaré hagyományokkal, és új, komikus eszköztárat dolgozott ki magának, írta róla a humorlexikonban Kaposi Miklós, a Rádiókabaré rendezôje. Sándor György számos rádió- és televízió mûsorban lépett fel. Járta az országot elôadóestjeivel, melyekre tódultak az emberek. Saját közönsége van, mint ahogy ô is egyedi és egyéni stílust képvisel.
2003-ban, méltán kapta Sándor György humoralista a Karinthy Gyûrût.


Kötetbemutató

Pablo Urbányi Naplemente szimptóma

Interneten:
Népszabadság interjú
Magyar Rádió interjú


Gárdos Péter: A porcelánbaba játékfilm 2005, 75perc

Volt egyszer a Tanya.
Valahol Magyarországon.
Közelebbrôl: Európában.
Még közelebbrôl: a Föld nevû bolygón.
Itt, ezen a Tanyán szeretnivaló, naiv és rafinált tanyasi emberek éltek.
Idônként idegen emberek érkeztek erre a Tanyára.
És akkor mindig elszabadult a pokol.
Mert az idegenekkel jött a halál is.
Meg a pusztulás.
Meg a gyûlölet.
És az irigység. És a hiúság. És a szégyen. És a hazugság.
Ezen a Tanyán az idegenek mindig csak bajt okoztak…

Interneten
Kritika


Hegedûs Endre zongoramûvész jubileumi hangversenye a Magyarházban,

A forradalom közelgô 50. évfurdulója alkalmából, Hegedûs Endre "Az 1956-os hôsök tiszteletére" ad koncertet. (a mûsorban többek közt Liszt, Bartók, Kodály mûveibôl)
Hegedûs Endre egyike a legkiválóbb magyar zongoristáknak. Rendkívüli technikai adottságokkal megáldva, elmélyült muzsikálással szolgálja a zongorairodalom remekeit, akulonosen ki kell emelni Chopin és Liszt interpretációit. Hegedûs Endre Antal István, Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Schiff András és Hajdú Anna tanárokkal tanult, valamint Bruno Leonardo Gelber és Vásáry Tamás mesterkurzusain képezte tovább magát.

Tíz nemzetközi zongoraverseny díjazottja, és számos értékes kitüntetés birtokosa (Cziffra György-díj, Liszt-díj, Steinway Artist cím). Egyéni hangversenyein kívül, feleségével, Hegedûs Katalinnal gyakran lépnek fel négykezes és kétzongorás mûvek elõadásával. Folyamatosan koncertezik és tanít a világ minden pontján Magyarországtól Japánig, Ausztráliától Dél-Koreáig.
Hegedûs Endre zongoramûvész a hit után a legcsodálatosabb ajándéknak a zenét tekinti. Példaképe Liszt, akinek szavaival õ is vallja, hogy: „a muzsikus és a pap hivatásában sok a hasonlóság. Mindkettõnek az életét, érzéseit, szenvedélyeit, tudását, szellemi és fizikai erejét egészen oda kell ajándékozni".

Interneten: http://www.hegedusendre.com


„A szeretet sugározzon mindenüvé, mert szeretet nélkül nem lehet sem muzsikálni, se tanítani, se írni. Szeresse mindenki az övéit, saját népét és értékeit, hogy a másokét is szeretni tudja.” Barsi Ernô

"Nyitva van az arany kapu..."

Dr. Barsi Ernô néprajzkutató, hegedûmûvész, tanár

Sós Ágnes: Félálom dokumentumfilm Barsi Ernôrôl

Barsi Ernô a szó nemes értelmében vett TANÍTÓ, 2005. június 28-án töltötte be 85. életévét.
Otthon országszerte sokan ismerik pedagógusi, elôadói, kutatói és publikációs tevékenységét. Ref. teológiai,
zeneakadémiai végzettségével és néprajzi doktorátusával a háta mögött máig megmaradt annak, aki mindig is volt:a magyar kultúra szerény, alázatos követének.
Tanítványa volt Kodály Zoltánnak, akit a mai napig példaképének tekint. Útmutatásait a ma már nyugdíjas tanítványai is követték, a fiatalok is követik, szerte az országban.
Egész életútjára érvényes Kodály következô mondása: „Nem faj a magyarság, hanem kultúra…morális alapja mindezekért való áldozatkészség. Ez a magyar kultúra pislákoló mécses, a mécsbôl azonban világító fáklya lehet. Még sokan élnek, akik nem tudnak róla. Nem ismerik, tehát nem is szerethetik. Elég volna az itt
élôk, eddig közömbösek tevékeny érdeklôdése, hogy a mécses fáklyává lobogjon föl. Ezzel a magyarságnak olyan védô bástyája épülne, amin nem fognak az anyagi erôk fegyverei.”
Barsi Ernô egész életét, munkásságát annak szentelte, hogy ez a fáklya fellobbanjon. Akik tanítványai voltak, hallották többezer elôadásának egyikét, olvasták számos néprajzi publikációjának valamelyikét, gazdag népdalgyûjtésének gyöngyszemeit éneklik országszerte, tovább viszik ezt a lángot.
Ez a láng - hál’ Istennek -, ma is ifjonti hévvel és korát meghazudtoló szellemi frissességgel ég. Még ma is fel akarja lobbantani a pislákoló mécsest!


"Maradj velem"

Balázs Fecó koncert
Hobo, Cseh Tamás és Vikidál Gyula után ismét egy élô rocklegenda Torontóban!
Balázs Fecó az ôs-Neoton, a Taurus és a Korál alapító billentyûse, nagy slágerek szerzôje (Szólíts meg vándor, A lány akire szerelemmel nézhetek, A kôfalak leomlanak, Szeretet koldusai, Válaszra várva, Fekete bárány, Hangoddal ébreszt a szél, Maradj velem, Anyám vigasztalj, Hazafelé, Homok a szélben, Ne állj meg soha, Van egy ôszinte dal ...)

http://www.balazsfeco.hu

PARAMETER
695 Coxwell Ave.
6. emelet
(kaputelefon: #221)

Tel/fax:
(416) 693-8312

E-mail:
parameter@sympatico.ca

A klub megközelíthetö:
Bloor metrovonal
Coxwell megálló
/Coxwell-Danforth,
dél-keleti sarok/






Vendégeink voltak


Támogatóink

MMK

MAFSZ

MEDIAWAVE





Top